Az egész
éjjelt csendes lélegzetvételek közt töltöttem. Még véletlenül sem szerettem
volna felébreszteni az akaratomon kívüli vendéglátóimat. A Hold fénye pontosan
rám világított, csak a rácsos ablak zavart be a képbe. Komolyan mondom, nem
volt valami nagy élvezet karton dobozokon szunyókálni. Habár itt szunyókálásról
itt szó sem esett. Egy szemhunyásnyit, még annyit sem aludtam. Féltem,hogy ezek
a vadállatok visszajönnek. Habár nem volt semmi okom az aggodalomra, mert még
egyben vagyok. Még.
Csak a
Holdat bámultam. A fejemet az oszlopnak nyomtam és csak bámultam előre. Olyan
érzésem volt, mintha Zayn itt lenne velem és szorosan átölelne, és ez
megnyugtatott. Megnyugtatott a gondolat,hogy egyszer talán még találkozok vele,
feltéve ha addig nem nyírnak ki.
*eközben a
hotelban a hatalmas teraszon*
Zayn az
egyik napozóágyon ült és szintén a Holdat bámulta. Mélyen a nagy fehérségbe
nézett és magában mondogatta,hogy „Jaj Katy! Ha most itt lennél velem. El sem
tudnád képzelni hogy hogyan szeretnélek. Úgy, ahogyan még soha. Soha nem
engednélek el sehova. Mindig mellettem lennél. Ó Katy! Szerelmem. Miért
történik ez velünk? Minden egy másodpercen múlott. Ez a véletlen műve volt.
Bárcsak tudnám,hogy jól vagy-e. Csókolnálak és szeretnélek. Mindent megtennék érted.
Mindent megtennék azért hogy újra láthassalak.”
Már reggel
volt. Körülbelül 9 óra lehetett becslésem szerint. Phil és Dave is már
felébredtek.
- Te már
ilyen korán fent vagy? –kérdezősködött Phil
- Nem is
aludtam. –válaszoltam vissza halk hanglejtéssel.
- Megértem.
A te helyedben én sem aludtam volna egy percet sem. –Dave
- 9 óra van.
–Phil az órájára nézett. Akkor jól saccoltam.
- Már csak
egy óra és mindent megtudunk. –Dave
- Milyen
mindent? –erre a mondatra rendesen felfigyeltem.
- Hát
szerintem te leszel a csali. Szerintem valamit tervez. Őszintén megmondom,hogy
még mi sem tudjuk hogy mi jár abban a hatalmas kopasz fejében. –Phil
- Szerintem
elvisz valahová és váltságdíjért cserébe visszaszolgáltad a barátodnak. –Dave
- Ebben van
logika. A csávó teljesen le van égve és pénz kell neki hogy elszökhessen
Mexikóba. Hát ez az! Ehhez kellett az egész cirkusz! Zseni vagy Dave. –Phil
- Ugye hogy?
Addig fogva tart, míg a pasid át nem utalja neki a pénzt. –Dave
- Remek.
–mondtam gúnyos hangon.
- Szóval már
mi sacc/kb-ra megjósoltuk a jövődet. –Phil
- Hát
remélem hogy nagyon rossz jósok vagytok. –mondtam
- Őszintén
mi is reméljük. –Dave
- Egyébként
az édesapámat is Davenek hívják. Tudom hogy ez most nem jön ide, de csak úgy
szembe jutott. –mondtam.
- Ó, ez érdekes.
A srácot aki megkötözött, ugyanígy hívják. Nem tudod hogy ki lehetett az?
–nevetett Dave
- De tudom.
Nagyon hasonlít rád. –mondtam.
* eközben a
zsarnokoskodó fő maffia felhívta Zaynt a hotel vezetékes telefonján*
- Ha élve
akarod látni a kis barátnődet, akkor pontban 10:10 perckor legyél a Hollywood
utca sarkánál az egymillióval. Értve vagyok? – magyarázott a fő maffia.
- Értve.
–válaszolt vissza Zayn.
- De ha
szólni mersz a zsaruknak, akkor a kinyírom a te kis barátnődet.
- Nyugi nem
szólok senkinek. Személyesen viszem oda a pénzt. –mondta Zayn
- Ügyes fiú
vagy te. –ezzel lecsapta a kagylót.
- Gyorsan
menjünk a bankba! Ki kell vennem a pénzt a banda közös számlájáról. –Zayn
- Te
teljesen megőrültél? Ha odaadod neki a pénzt, Katyt még ugyanúgy megölheti. Nem
nézel akciófilmeket? –Peter
- Ez igaz
Zayn! Fel kéne hívni a zsarukat! –Jeff
- De azt
mondta a…
- Tudom mit
mondott. De szeretnéd még élve látni Katyt? –Peter
- Ez hülye
kérdés volt. –Zayn
- Na látod.
–Peter
- Igazatok
van. Fel kell hívni a zsarukat. Gyorsan tárcsázd a számot. –Zayn
- Még pár
perc és tíz óra. –mondtam
- A maffia
mindig pontos. Pár perc múlva itt lesz érted, ha jól jósoltuk meg a tervét.
–Dave
- Remélem
nem lesz semmi bajod te lány. –Phil
-
Reménykedek benne hogy megúszom élve. Ha meg megúszom akkor meg hónapokig
pszichológushoz kell járnom hogy fel tudjam dolgozni a történteket. Ugyanis a
legveszélyesebb dolog 8 évesen történt velem. Kizuhantam a mozgó hintából.
–mondtam
- Az kemény
lehetett. –Dave
Láttam,hogy
Phil arrébb hívja Davet,hogy négyszemközt tudjanak beszélni. Láttam rajta,hogy
valami nincs rendben. Próbáltam a szájukról olvasni, de nem értettem semmit.
Sőt, direkt úgy beszéltek,hogy ne értsek és ne halljak semmit. Aztán hirtelen
Dave nagy lélegzetet vett, majd odajött hozzám.
- Te meg mit
csinálsz? –kérdeztem Davetől, aki elkezdte kioldozni a kötelet a kezem és a
lábam körül.
- Hát azt
amit már régen meg kellett volna tennünk. Elengedünk. De aztán gyors legyél.
Phil, addig mondd neki el a haza vezető utat. – Dave
Amíg Dave a
kötéllel vacakolt, addig Phil elmondta az útvonalat, ahogyan visszajuthatok a
hotelba. Valami Hollywood utcánál kell letérnem, ezt megjegyeztem.
Immáron
teljesen szabad voltam. Dave megszabadított a szoros köteléktől a végtagjaimon.
- Hát ennyi
volt. –Dave
- Veletek
most mi lesz? –kérdeztem idegesen.
- Ne törődj
velünk,mi majd elbánunk vele. –Phil.
- Inkább
mentsd saját magad. –Dave
Hirtelen egy
könnycsepp csordult le az arcomon. Az érzések eluralkodtak rajtam és magamhoz
öleltem a két fogva tartómat, vagyis az akaratomon kívüli vendéglátóimat. Ők is
viszonozták a barátias ölelésemet.
- Na de most
már siess, csak percek vannak hátra. –Phil
-
Örülünk,hogy megismerhettünk. –Dave
Épp már
rohanni kezdtem az ajtó felé, de meg kellett állnom egy pillanatra.
- Köszönök
mindent. –mondtam
- És mindent
amit a pókerről mondtál, megjegyeztem ám. –Dave
Egy
mosollyal reagáltam a mondatára.
- Siess!
Menj már! –kiáltott rám Phil.
Gyorsan az
eszemhez kaptam és már rohantam is. Rohantam arra, amerre Phil mondta. Minden
szavára tisztán emlékszem. Ezt el kell mondanom a nagy rohanás közepette,hogy a
pengeéles helyzetekben bizony nagyon jól fog az ember agya. Soha nem hittem
volna hogy ennyi utcanevet és teret megjegyzek, de most így volt.
Sikerült
kiérnem az épületből, de már messzebbre nem jutottam el. Láttam egy hatalmas
fekete kocsit begördülni a raktár udvarába. Kiszállt belőle a két csicskás és a
fő maffiózó. Én addig gyorsan az épület mögé bújtam. Az a baj,hogy pont elállta
a ajtó az utamat és meg beragadtam a
raktár melletti kis bozótba.
Próbáltam
kiszabadulni a sűrű sövény rabsága közül, de hiába. Eközben lövéseket
hallottam. Itt meg kellett állnom egy pillanatra. A szívem olyan gyorsan vert,
mint még soha, s a levegőt kapkodva vettem. Ugye nem az az amire gondolok? Ugye
nem? Remélem hogy Dave és Phil jól vannak. Halk sírásba kezdtem, és nekidőltem
a raktár oldalának. Eközben beszélgetést hallottam a teremből, ahol fogoly
voltam.
- Nem voltak
megbízhatók. –mondta az egyik csicskás.
- Nem baj,de
azért a pénzért elmegyünk. Majd a kislány barátocskáját is elintézzük,hogy ne
tudjon tanúskodni a bíróságon. –mondta a fő maffia.
Ez a mondat
úgy cikázott át az agyamon, mint valami hideg hullám vagy ha villám csapott
volna belém. Gondolkodás nélkül átbaktattam a sövényen, ami megjegyzem mélyen
felsértette a kezemet, és elkezdtem rohanni. Rohantam az útvonalon, amit Phil
mondott. Vissza kell mennem a hotelba és szólni Zaynnek,hogy mit tervez.
Csak
rohantam ,rohantam és rohantam. Mentem amerre a szem el lát. Nem érdekelt hogy
ki tart teljesen elmebeteg őrültnek, én csak mentem. Biztos voltam benne hogy
megzsarolták Zaynt és váltságdíjat követeltek tőle. 100% hogy van valami
találkozóhely féleség, csak nem tudom hogy hol.
Közben
nézegettem jobbra-balra, hátha meglátom valahol a szerelmemet, de semmi.
Már úgy
lihegtem,mint egy kutya. Minden lélegzetvétel kincsnek számított. Megálltam
pihenni a Hollywood utca sarkán. Mit is mondja, elég elhagyatott és sikátorra
hasonlító utca volt ez, ahhoz képest hogy miről van elnevezve.
Leültem egy
régi épület tövébe megpihenni pár másodpercre. Ha nem pihentem volna meg akkor
kinyírtam volna saját magamat itt és most a nagy rohanás után. Még életemben
ennyit nem futottam.
Egyszer csak
ismerős hangos hallottam. Valaki a nevemet kiabálja. Mindenfelé nézegettem, de
sehol senki. Valaki hülyéskedik velem? Hirtelen megpillantottam Zaynt, egy
másik elhagyatott épület mögül. Először azt hittem délibábot látok, de nem.
Valóban Zayn volt az teljes személyében. Futni kezdtem felé és p is rohant hozzám.
Középen összetalálkoztak az útjaink, ami egy szoros ölelésbe tömörült.
- Katy!
Szerelmem! Jól vagy? Nem bántottak? –kérdezte idegesen Zayn.
- Jól
vagyok, velem minden rendben, de sietnünk kell. Pár perc múlva utolérhetnek.
Valami pénzről beszéltek és arról hogy megölnek, téged is.
- Rohadék
szemetek! De ne aggódj, kihívtam a zsarukat. Látod azt a két kocsit? A pirosat
és a zöldet? Abban zsaruk ülnek, csak civil ruhában.
- Akkor most
mi lesz? –kérdeztem még lihegő hangon.
- Semmi.
Elmenekülünk. A nem létező pénzt meg sem kapják, őket csak a zsaruk fogják
várni. Mi addigra elhúzzuk innen a csíkot. –magyarázta Zayn.
- A francba!
Ott jönnek! Fussunk! –mutattam a távolból
érkező ismerős fekete autóra.
Mind a
ketten teljes erővel elkezdtünk rohanni, de hiába. Már utolértek. A civil
ruhába öltözött zsaruk látták,hogy valami nincs rendben, ezért ők is előbújtak.
Minden egyes rendőr előrántotta a pisztolyát. Érdekes és egyben félelmetes
helyzet volt. Egy ördögi körben álltunk. Előttünk a maffiafőnök és két
csicskása, a csicskások kezében pedig 1-1 lőfegyver. Mögöttünk pedig a zsaruk,
körülbelül 4, a kezükben szintén fegyverekkel. Kicsit úgy éreztem magam, mintha
Darts tábla lennék. Mindenki lőni akar ránk. Na jó, a zsaruk nem.
- Ni csak ki
van itt. Üdvözletem a rendőr barátaimnak. Már rég nem láttam magukat. –mondta
nyugott tekintettel a maffia.
A zsaruk nem
reagáltak a dologra. Úgy tettek,mintha meg sem hallották volna.
- Tegye le a
fegyvert, vagy lövök! –mondta az egyik rendőr.
- Srácok,
tegyétek le a stukkert. –mondta a fő maffia a csicskásainak. Ők lassan, de
végül is végrehajtották a kívánt feladatot.
- Így jó.
Most pedig lépjenek hátrébb. –mondta a zsaru.
Mi meg sem
mertünk szólalni. Még levegőt is alig mertem venni, nem hogy még beszélni. Zayn
szorosan fogta a kezemet. Már annyira szorította, hogy teljesen elzsibbadt a
tenyerem. Csak néztük,ahogyan a maffiózók meghátrálnak, majd elkezdenek
mosolyogni valamin. Fogalmam sem volt hogy mi olyan vicces ebben a helyzetben.
Talán Stand Up Comedy-t néztek idejövet? Valószínűleg nem.
- Most pedig
megkérem a túszokat,hogy jöjjenek ide hozzám, de háttal álljanak nekünk.
–utasított az egyik rendőr.
Mi követtük
a parancsát és megtettük amit kér.
- Ti hárman,
menjetek oda és bilincseljétek meg a maffia brigádot. –utasította az egyik
rendőr a másikat.
Az egyik
zsaru megindult a maffiózók felé, de valami nem volt rendben.
Minden olyan
gyorsan történt. Az egyik csicskás előrántotta a dugi fegyverét, majd azt ránk
fogta. Éreztem,hogy nem viccel. Az a fegyver nem üres. Mintha megéreztem volna
a dolgot, a hetedik érzékem megsúgta,hogy mikor fog lőni és hova. A zsaru
előttünk és a többi zsaru a hátunk mögött álltak egy helyben. Az egyik maffia
ember pedig lőtt.
Innentől
semmi kép. Minden elsötétült. Csak hangos lövéseket hallottam magam körül.
Fogalmam sem volt hogy mi történik körülöttem és azt sem tudtam hogy hol
vagyok.
Nem láttam
semmit, de a hangokat tisztán hallottam. Tisztán értettem hogy ki mit mondott.
Hallottam,hogy Zayn hangosan a nevemet ordítja, majd azt is hallottam,hogy az
egyik rendőr mondja a másiknak,hogy a bűnözők holttestét el kell szállítatni.
Szép munka volt srácok. Véleményem szerint a zsaruk gyorsabbak voltak és
elintézték őket.
*pár óra
múlva*
Már kezd
kitisztulni a kép. Újra látok, de még elég homályosan. Nem tudom miért, de fura
fájdalmat éreztem a vállamnál.. A látásom már teljesen visszatért, de elég
fáradtnak és álmosnak éreztem magam. Nem hallottam mást, csak valami pittyogást
és halk beszédet. Aztán éreztem,hogy valami megfogja a kezemet. Végre a
tapintás érzékem is visszajött. Ezt a kezet bárhol és bármikor felismerem. Ez
az övé.
- Katy!
Szerelmem! Ébren vagy? –kérdezte Zayn. Biztos voltam benne hogy Ő az.
Még nem
tudtam megszólalni, csak körbenéztem magam körül. Zayn alakja tökéletesen
kirajzolódott. A sötét haj és azok a hatalmas barna szemek, bárhol felismerem.
Egy
kórházban találtam magam. Az a pittyogás meg nem volt más, mind a gépek, amire
rá vannak kötve különböző kábelek és azok pedig rám.
- I-igen.
–végül aztán nagy erőt vettem magamon és kinyöszörögtem egy halk igent.
- Hála az
égnek, hogy nem esett nagyobb bajod. –mondta Zayn.
- Mi
történt? –megpróbáltam minél érthetőbben elmondani a kérdésemet. Most úgy
éreztem magam mintha a Másnaposok c. filmben lennék, olyan kómás voltam.
- Meglőttek.
Az egyik idióta állat vállon lőtt. De nyugodj meg, nincsen semmi baj, már
megoperáltak és eltávolították a golyót. –mondta Zayn.
- Akkor azt
éreztem. –néztem a leragasztott és lefáslizott részre a vállamon.
- A
szüleidnek és a többieknek már szóltam.
Mindenki jobbulást kívánt. Főleg anyukád.
- A
maffiával mi lett?
- Azzal te
ne törődj. Most már jó helyen vannak, így legalább a hellyel is spórolnak a
börtönben.
- Értem. De
hol van Dave és Phil.
- Kik? Ja
igen, a fogva tartóid. Sajnos róluk még nem tudunk semmit.
- Remélem
hogy az az állat nem ölte meg őket. -mondtam
- Reméljük.
Na de most ne ezzel foglalkozz. Az orvosok azt mondták hogy pár óra múlva haza
is mehetsz. Most még fáradtnak és levertnek érezheted magad, de ez még az
altató hatása. A lövés következtében elvesztetted az eszméletedet. De már
minden rendben van, nem kell aggódnod. –nyugtatott meg Zayn.
Még egy jó
pár órát feküdtem a kórteremben, de Zayn mindvégig mellettem volt. El nem mozdult
volna az ágyam mellől. Mindvégig ott őrzött engem.
Később aztán
bejött a főorvos és elmondta hogy most el kellene kerülnöm a nehéz tárgyak
emelését és a túlzott hajtást. Ez a kis kaland lelkileg is kifárasztott engem
és sok alvásra van szükségem. Felírt néhány fájdalom csillapítót, hátha
rosszabbodna a helyzet, de megesküdött rá, hogy ennél már nem lesz rosszabb.
Szuvenírként odaadta a golyót, amit kioperált a vállamból. Én csak nevettem az
egészen. Megígértem hogy viszek haza valamilyen kis ajándékot Hawaiiról, de nem
egy golyóra számítottam. Na mindegy, ez is megteszi.
Megmosakodtam,
felöltöztem, persze ezt mind Zayn segítségével, mert még egy hangyányit kómás
voltam, majd elindultunk vissza a hotelba. Taxi vitt minket oda. Az autóban
megkérdeztem Zayntől,hogy nem-e kell majd bemenni a rendőrségre vallomást
tenni, de azt mondta hogy már mindent elintézett. Még szerencse, mert semmi
kedvem és még erőm sem lett volna bemenni a kapitányságra.
Már egész
Hawaii tudott a dologról és a szálloda előtt álló őrök személyesen kísértek fel
minket a lakosztályunkba.
Már estefelé
járhatott. Én az ágyban feküdtem és a híreket néztem. Minden a mi kis
sztorinkkal volt tele. Mily meglepő.
Zayn éppen a
konyhában tevékenykedett, azaz palacsintát sütött. Egész jól ment neki.
Egyszer csak
valaki kopog az ajtón. Mivel Zayn megparancsolta,hogy nem hagyhatom el az ágyat
az ő felügyelete nélkül, ezért neki kellett kinyitnia az ajtót. Ki más lehetett
az, mint Bruno Mars.
- Szia Zayn!
Hallottam a szörnyű hírt. Már Londonban is mindenki erről beszél. –Bruno levegővétel
nélkül elkezdett dumálni, de úgy, hogy Zayn alig jutott szóhoz.
- Gyere,
kerülj beljebb! –Zayn beinvitálta a lakosztályunkba Brunot.
- Szia Katy!
Már jobban vagy? –érdeklődött az egészségi állapotom felől.
- Igen, már
viszonylag rendben vagyok. Te mi járatban vagy erre? –kérdeztem.
- Gondoltam
meglátogatlak és megkérdezem hogy hogy vagy. De ahogy látom egyben vagy.
- Hát nem
sokon múlott a dolog.
- Hát igen,
szörnyű lehetett. Beleképzelni sem tudom magamat a helyedbe. Amikor az eset
történt akkor éppen Londonban tartózkodtam.
- Szóval te
egy nap alatt bejárod a fél világot?
- Mondhatjuk
úgy is. Dolgom volt ott. Tényleg. Zayn hova tűnt?
- Bent van a
konyhában.
- Ha nem
haragszol most magadra hagylak egy percre.
- Ugyan
dehogy. Menj csak.
Bruno Mars
nem habozott, bement Zaynhez a konyhába.
Nem
tölthetett bent többet 2 percnél. Azt mondta,hogy nagyon sajnálja, de rohannia
kell mert interjúja lesz. Mielőbbi gyógyulást kívánt nekem, majd kilépett az
ajtón.
Eközben Zayn
előlépett a gőzölgő, finom illatú palacsintákkal.
- Lekvárosat
vagy csokisat? –kérdezte.
- Legyen
mind a kettő. –vágtam rá.
Zayn
megkente nekem a palacsintákat, majd magának is készített egyet. Jóízűen elfogyasztottuk
az összeset. Egy darab sem maradt. Csöppet farkaséhes voltam .
- Nem hívjuk
fel a srácokat? –kérdezte Zayn.
- Ez nagyon
jó ötlet. De telefonon?
- Telefonon?
Ugyan! Mire van a Skype?
- Igen, ez
igaz. Akkor hívjuk fel őket.
Zayn
odahozta a laptopját , bekapcsolta rajta a webkamerát , majd közösen felhívtuk
a srácokat.
Milyen
véletlen, mind a négyen együtt voltak. Milyen véletlen…
- Sziasztok
srácok! –köszöntem mindenkinek.
- Szia Katy!
Jól vagy? Nem történt nagyobb bajod? –Liam
- Hát a
vállon lövést nagy bajnak lehet nevezni?
- Már minden
rendben van, nincs semmi fertőzés meg ilyenek. Az orvosok jó munkát végeztek. –mondta
Zayn a kamerába.
- Akkor jó.
De nem féltél? Én biztos hogy féltem volna. –Niall
- Dehogynem
féltem. Sőt, rettegtem. Aztán mégis itt vagyok. –mondtam
- Ez
hihetetlen. Pont veletek történt ilyen. Felfoghatatlan. –Louis
- Nekem
mondod? Kicsit se féltem mikor az a marha állat a fejemhez fogta a pisztolyt.
- Nem
meséled el az egész sztorit? –Harry
- De ha nem
akarod akkor nem kell. –Zayn
- De,
elmesélem. Látod mennyire kíváncsiak. Katy-féle akciófilmről még úgysem
hallottam soha.
- Hehe. Ez
igaz. –Niall
- Na akkor
minden úgy kezdődött… -elmeséltem nekik az egész sztorit minden apró részlettel
együtt. Vigyáztam,hogy időrendben mondjak el mindent és hogy ne hagyjak ki
semmi fontos jelenetet az én kis megtörtént eseményeken alapuló filmemből.
A mesemondás
közben senki nem szólt egy szót sem. Mindenki engem figyelt, még Zayn is aki
ott ült mellettem.
A történetet
szőröstül-bőröstül elmondtam, mindent úgy ahogy volt. Tisztán emlékszem minden
percére. Tényleg kicsit olyan feelingem volt mintha valami
horror-akció-krimi-vígjátékot néztem volna. De ezt így, mind egyszerre.
A bő mesém
végén Harry megszólalt:
- Szuvenírt
nem hoztál?
- Harry,
hogy lehetsz ilyen hülye? –Louis
- Miért? –Harry
- Hát bocsi,
de nem volt időm az ajándékboltok után kajtatni. Csak ezt tudom megmutatni
nektek. –mutattam Zaynnek,hogy hozza ide a golyót, amit az orvos úgy operált ki
a vállamból. Zayn tudta,hogy mi lesz a srácok reakciója, ezért nem hagyhatta ki
a dolgot.
- Tessék itt
van. –átnyújtotta nekem a golyót.
A kamera
felé fordítottam a tárgyat,hogy mindenki jól lássa.
- Ez az a
golyó, amit az orvosok operáltak ki a vállamból. Azt meg őszintén megmondom,
hogy nem is éreztem, mikor meglőttek. Akkor vár elvesztettem az eszméletemet.
Hát, ez egy örök emlék marad Hawaiiról.
A négy srác
arcát a kamerában látni kellett volna. 4 rémült fej akik tágra nyílt szemekkel
bámultak engem.
- Te tudom
ki vagy! Superwoman! mutatott rám Harry
a kamerán keresztül.
- Szerintem
meg Chuck Norris női kiadásban. –Louis
- Kemény
csaj vagy. Én biztos hogy elájultam volna már egy pisztoly láttán is. –Niall
- Ház már
engem is az ájulás kerülgetett.
- Kis
Terminátorom. –Zayn egy puszit adott a számra, erre a srácok hangos Óó-zásba
kezdtek.
- Figyelj,
ha legközelebb elrabolnak, akkor mutatok néhány nindzsa mozdulatot,hogy hogyan
terítsd ki őket. –Niall
- Remélem hogy nem lesz legközelebb.
Nagyon jó lett ! Figyelj, ha legközelebb elrabolnak, akkor mutatok néhány nindzsa mozdulatot,hogy hogyan terítsd ki őket. –Niall ezen vigyorogtam xd :D várom a következő részt ! :)
VálaszTörlésImáááááááááádom :D egyszerűen nem tudom elképzelni h tudsz ilyeneket kitalálni :)
VálaszTörlésMikor lesz új rész ?
Adaaa
Ez a rész is nagyon jó lett.:)
VálaszTörlésMikor lesz új rész??
nagyon izgi volt :D mikor Katy meglátta Zaynt úgy elkezdett remegni a kezem.. :'D és a végén Niall xDDD
VálaszTörlésSalalala
Nagyon jó lett! Niall utolsó mondatán nekem is nevetnem kellett. :D várom a kövit, és kiváncsi vagyok, mi lesz a következő, az ötleteid néha megdöbbentenek. :D
VálaszTörlésNagyon király lett !! El sem tudom képzelni hogy találod ki ezeket a jó storyk-at :D nagyon ügyes vagy !!! :)) jöjjön a kövi ;)
VálaszTörlésImádooom...nagyon szuper lett, már várom az új részt! Hihetetlen mekkora tehetséged van ehhez és nagy a fantáziád is! :D Kb. mikorra várható az új rész! :)
VálaszTörlésImádooom...nagyon szuper lett, már várom az új részt! Hihetetlen mekkora fantáziád van ehhez!:D Kb. mikorra várható az új rész? :)
VálaszTörlésKöszi mindenkinek :) Ugye nem haragszotok ha mindenkinek egyszerre köszönöm meg? :|
VálaszTörlésAz éj rész holnap este lesz :))
Köszi még1x:D Hát igen, sokan mondtátok hogy mekkora fantáziám van :) Hát tényleg elég nagy és még rejteget meglepetéseket:)×
új rész*
TörlésA blogod olyan,mint egy híres író által írt könyv.Minden egyes részre ügyelsz,és mindig megleped az olvasókat.Ha majd adódik lehetőség arra,hogy kiadják könyvbe a sztorid vissza ne utasítsd!:D Első vásárlód én lennék;) Amúgy nem olyan rég hirtelen lelkiismeret furdalásom lett,mert elfelejtettem,hogy ma tetted ki az új részt.Rögtön elolvastam:DAmúgy ez a rész is nagyon jó lett,a fantáziád meglepően élénk.:)
VálaszTörlésdoo
köszi szépen :) könyv az nem lesz belőle, de ha veszek tintát a nyomtatómba akkor talán :P xD
TörlésA fantáziámról meg annyit, hogy elég piszkos xD Mindenféle hülyeség az eszembe jut:D ×
Egyszerűen nem tudok mit mondani. Nagyon kreatív vagy. A történeted egyszerűen fantasztikus. Én is írok egy 1D-s blogod, de nekem soha nem futott volna át a gondolat, hogy a maffia, vagy az elrablás benne legyen. Néhol csöpögős, néhol akció dús. De a kettő együtt, ahogy te írod POMPÁS. Hamar hozd a kővetkezőt.
VálaszTörlésköszi szépen és nagyon örülök neki hogy ennyire tetszik:) Esetleg linkelhetnéd a blogodat, szívesen beleolvasnék :D ×
TörlésImádom*--:) Mikor lesz az új rész? :)
VálaszTörlésNagyon jó imádom bele élem magam a történetbe nagyon ügyes vagy második napja olvasom nagyon jo
VálaszTörlés