Part 15

Másnap reggel nyomban szó nélkül kipattantam az ágyból. Suli idő alatt mindig anyának kellett keltegetni engem. Ez most teljesen más helyzet volt. Ma nem suliba megyek, hanem Svédországba. A kettő között van némi különbség.

Elég korán kellett kelnem, 6-kor, mert aztán fél nyolckor indul a gép Svédországba. Már nagyon izgatott voltam az út miatt.

Apának még reggel is volt némi kétsége az út felől, de aztán mondtam neki hogy a testőrök mindenhova fognak követni minket, szóval nem eshet bajunk. ( Ezt még én sem gondoltam komolyan.)

Háromnegyed 7kor megérkezett a kocsi értem. Paul vezette. Elbúcsúztam a szüleimtől. Anya szokás szerint pityeregni kezdett,hogy elmegy az „ő kicsi lánya”. Apa azzal a feltétellel elengedett, ha hozok neki svéd sört. Gondolkodás nélkül beleegyeztem az ajánlatba.

Paul már dudált, hogy menjek már végre. Most már tényleg búcsút vettem a szüleimtől és beültem a kocsiba Paul mellé. Azt mondta,hogy a fiúk már a reptéren vannak és várnak engem. Szerettem volna ha Eleanor vagy Danielle is eljön velünk, de ez most nem jött össze. Mind a ketten nagyon elfoglaltak, így hát engem hívtak. Pontosabban Zayn hívott.

Nemsokára odaértünk a reptérre. Az előcsarnokban már ott álltak a srácok. Széles vigyorral vártak engem.

-Szia baby! Látom megvagy még. –Zayn

-Sziasztok! Ja igen. Megvagyok. És már nagyon izgatottan várom az utat. Még sosem jártam Svédországban. Izgi lesz.

-Az nem kifejezés. –Liam

-Csak mi megyünk?

-Nem. Jön még Paul, a menedzserünk és még néhányan. De ők külön gépen utaznak mert már a miénken nem volt hely. –Louis

-Ja értem. Ott majd úgy is találkozunk velük.

-Így van Katy! Amúgy jól nézel ki. Csini vagy. –Harry megdicsérte a virágos szettemet.

-Köszi. –Zaynre néztem aki kissé féltékeny arcot vágott, de tudta hogy Harry direkt csak szivatni akarja.

-Menjünk már. Meg kell kaparintanom az összes mogyorót míg mielőtt eleszik előlem. –Niall

-Niall te csak a kajára tudsz gondolni?

-Nem csak a kajára. Az evésre is.

Én csak a fejemet fogtam. OMG! Ezekkel a lököttekkel fogok eltölteni 3 egész napot? Már alig várom!

„ A járat Stockholmba 10 perc múlva indul. Kérem fáradjanak az 1es kapuhoz.”

-Nem megyünk? Már csak 10 percünk van! –kérdeztem

-Mi nem ezzel a géppel megyünk. –Liam

-Hanem melyikkel?

-Látod azt az angol zászlós gépet ott kint? –Zayn a hatalmas ablakra mutatott. Tényleg ott volt egy angol zászlós gép.

-Mi azzal fogunk utazni. –Zayn

-Most komolyan? Van saját magán gépetek? Ez elképesztő. Akkor Paulék hogyhogy másik géppel utaznak?

-Ők később jönnek. Még van egy kis dolguk. –Harry

-Elképesztő. –Csak ámultam és bámultam a magán gépet amire nemsokára felszállunk.

Én még első osztályon sem utaztam, nem hogy magángéppel. Ilyen nincs. Lőjetek le!

Egy kisbusz vitt ki minket a repülőnkhöz. Amikor a magángép ajtajába léptem a szívverésem felgyorsult. Amikor bent körülnéztem már úgy kalapált, mint amikor délben ütik a harangot. Csak sokkal gyorsabban.

-Nyugi! Inkább ülj le! Nem akarom hogy már az elején elájulj! –Zayn felajánlotta a mellette lévő ülőhelyet.

Mi Zaynnel a gép leghátuljában voltunk, a többiek az elejében. Érdekes megoldás, de nekem nagyon tetszik. Sőt…

Végre felszálltunk. Mivel én már repültem, igaz csak egyszer, de tudom milyen érzés amikor felszáll a gép. Tiszta adrenalin löket.

Zayn teljesen nyugodtan ült a kényelmes ülésben. Elővette a Blackberry telefonját és felment a twitterre. Nem hagyta hogy elolvassam hogy mit ír. Én folyton leskelődtem de ő eltakarta a szöveget a kezével. Nem bírtam magammal ezért én is felmentem telefonról a twitterre. Zayn ezt írta ki:

„Irány Svédország. Spoiler: Készül a második lemezünk! Yeeep. Itt ülök a repülőn VELE. Tudom hogy úgy is felmegy a telójáról és megnézi hogy mit írtam ki. Mondtam vagy mondtam? Ugye hogy megnézted? :) x”

Én csak irultam-pirultam. Jobbra-balra döntöttem a fejemet,hogy minden irányból elolvassam a tweetet. Nem tudom hogy miért volt szükség erre, de jól esett. Ahogyan a forró ölelés is amit tőle kaptam.

-Olyan aranyos vagy!

-Hihi! Tudom. Várj! Tudom mit válaszolnál: Nem is te lennél!

-Te olvasol a gondolataimban?

-Úgy is mondhatjuk.

-Akkor most mit olvasol ki belőle?

-Azt hogy milyen szépek a szemeim és hogy milyen szexi vagyok és hogy mindjárt megcsókoljuk egymást.

-Helyes válasz.

Közel hajoltunk egymáshoz és gyengéden megcsókolt. Közben finoman megfogta az arcomat. Éreztem , már olyan közel vagyunk egymáshoz, hogy a szempillája csikizte az arcomat. De ő nem szerette volna hogy vége legyen a rendhagyó csókunknak. Egyre hevesebbre váltott. Mondhatjuk úgy is hogy lesmárolt. Igen, tényleg így volt.

-Húúú mi folyik ott hátul? –Niall elölről kiabál hozzánk.

-Semmi! –szóltam vissza.

-Én nem A semmit láttam. –Niall

-Rosszul láttad. –nevettem

-Még csak most szálltunk fel a gépre, mi lesz még veletek még 3 napig? Összezárva? Egyedül? –Louis

-Azt ne akard megtudni! –Zayn

Én csendben voltam, majd vetettem Zaynre egy pillantást:

-Mi az? –Zayn kérdezte értetlenkedve.

-Semmi! –legyintettem egyet. Inkább annyiban hagyom a dolgot. Legyen ahogy  akarja.

Jól elvoltunk a gépen az idő alatt míg oda nem értünk. Zayn a fülhallgatója egyik végét a fülembe helyezte.

-Milyen zenét kérsz? Dj Malik mindent vállal! – széles mosollyal az arcán rám vetette tekintetét.

-Hát nem is tudom. Inkább lepj meg! –rábíztam a zeneválasztást.

-Rendben. Te akartad.

Elkezdett zenéket kutatni a Blackberry-jén.

-Meg is van! –az első szám Kid Cudi- Don’t trust me c. átdolgozása volt.A második Usher-Climax c. slágere. A harmadik pedig a Calvin Harris ft. Ne-yo –Lets go! c. száma. Ezt a hármat ő „DJ-zte” össze. A többi meg ment magától a zenelejátszón. Én a vállára dőltem és úgy hallgattam tovább a zenéket.

Nem kellett olyan sok idő és meg is érkeztünk Stockholmba. A repülőtéren sok ezer Directioner tombolt. Együtt énekelték a One thing-et. Én csak lapultam Zayn mellett. A rajongókat kordonokkal és testőrökkel tartották távol a srácoktól. Több tucat újságíró és paparazzi követett minket. Az első kérdésük ez volt, így futtában: „Zayn, hogy ismerkedtetek meg? Honnan ismered Katy Smith-t?”

Szerencsére egyikre sem válaszolt. Mit is mondhatott volna. Hát, egy liftben ismerkedtünk meg ahova be voltunk zárva…Kicsit érdekes lett volna.

Sikeresen kijutottunk a reptérről. Egy hatalmas ezüst színű várt minket a kijáratnál. Paul is már ott volt. Én azt hittem hogy később jönnek. Na mindegy. Paul utasított hogy gyorsan üljünk be a kocsiba. Ezt meg is tettük. Egy hotel felé vettük az irányt.

Az utcán az emberek mindenhol I Love 1D-s pólókat viseltek és a nevüket kiabálták. Nekem ez még új. Nagyon új. Zayn az út közben azt mondta,hogy majd megszokom. Hát remélem is.

Odaértünk a hotelhez, a sofőr leparkolta a kocsit. Ismét Paul utasítására rohanni kellett be az ajtón. Szerencsére ott minden rajongó mentes volt. Amúgy nekem nincs semmi bajom a rajongókkal, nagyon is kedvelem őket. Csak az még új nekem. Majd egyszer csak megszokom.

A recepciós üdvözölt minket és egy közös fényképet kért tőlük, aztán felkísért minket a szobába. Mi minden egy lakosztályt kaptunk, persze külön szobával.

Niall első dolga a hűtőszekrényhez vezetett. Kivett belőle egy fahéjas tortaszeletet.

-Ezt most én megeszem! –úgy nézett ránk, mintha mi is pályáznánk az ő sütijére. Rémisztő.

A többiek kimentek az erkélyre. A hotel előtt több száz rajongó sikoltozott és én jobbnak láttam bent maradni Niallel.

Én ott ültem Niall mellett egy széken, erre Zayn bejött, megfogta a kezem és kiinvitált a többiekhez. Nem akartam akadékoskodni. Beleegyeztem. Immáron én is kint voltam a hatalmas erkélyen.

Ahogy megláttak engem a rajongók, azt kezdték el ordibálni hogy „Katy! Zayn is mine, but i love you” .

Nagyon kedvesen voltak. Nem is számítottam más fogadtatásra. Nem kezdett felém senki semmi ocsmányságot ordibálni és ezt nagyra értékeltem.

Immáron Niall is kifáradt hozzánk, kezében egy hangos bemondóval.

Zayn menten kikapta a kezéből a tárgyat és beszélni kezdett:

-Szeretünk Svédország! Ti vagytok a legjobbak! –Zayn

Majd egy kis gondolkodás után ismét nekilátott egy rövid monológnak:

-Ő itt a barátnőm. Katy. Nagyon szeretem őt. Remélem hogy ti is megszeretitek. Már ő is a bandához tartozik. –Zayn

A rajongók egy hangok YES-t kiabáltak.

Nagyon örültem neki,hogy így befogadtak.

Aztán Paul szólt,hogy indulnunk kell a stúdióba, ezzel a mondattal:

-Az idő pénz. Gyertek! –Paul

Mindnyájan elindultunk. Ismételten az ezüst színű kocsival mentünk a stúdió felé, ami nem messze volt a hoteltől.

Megérkeztünk. Amikor beléptünk a stúdió ajtaján a srácok menten üdvözölni kezdték a stábtagokat. Úgy, mint a rég nem látott barátok. Mert azok is voltak. Zayn bemutatott mindenkinek. Nem voltak olyan sokan, mert a srácok egy zártkörű lemezfelvételt szerettek volna. Csak azok voltak ott,akik éppen kellenek. Hangmérnök..stb…

A srácok elkezdtek hosszan beszélgetni a „főnökkel”, majd odajöttek hozzám. (Immáron a menedzserükkel beszélt a „főnök”.)

-Voltál már valaha stúdióban? –Liam

-Sajnos még nem volt szerencsém.

-Akkor most megmutatjuk neked hogy mi a szitu itt. –Louis

-Az dalok már megvannak. Már csak jó ötletek kellenének. –Harry

-Nekem van egy pár ötletem. –Niall

-Jaj Niall! Az nem ötlet,hogy a dalok közben állathangok legyenek. –Zayn

-Miért? Szerintem állat lenne. Lehetne az album neve: Állati Direction. –Niall

-Te teljesen hülye vagy! –Harry

-Most jösz rá? –Liam

-Srácok gyertek! –szólította őket a menedzser

-Megyünk!

Én ott maradtam egymagam a stúdió üvegfal másik részében. Figyeltem őket, ahogy dumálnak. Tök lazák voltak. Rihegtek-röhögtek össze vissza. Ez biztos nagy beszélgetés lehetett a zenéről.

Tényleg nem a zenéről beszélgettek. Egyszerre arra lettem figyelmes,hogy mindenki rám figyelt az üvegablak mögül. Minden éles pillantás rám szegeződött. Én meg zavaromban csak ennyit tudtam kinyögni:

-Mit csináltam? –idétlenkedtem

Átjöttek hozzám,mert nem hallották mit mondtam. Szerencsére.

-Mit mondtál? Nem hallottuk. –Niall

-Csak azt hogy mikor kezdtek már énekelni. Nagyon szeretnélek hallani titeket és a dalokat is.

-Majd mindjárt fogod. –Zayn

-Mindjárt belekezdünk. Te addig maradj itt. Innen nézhetsz bennünket. Mind a 12 számot felvesszük. Már minden megvan hozzá. Az ötletek is. Épp az előbb beszéltünk néhányat. –Louis

-Igen azt láttam. –nevettem

-Srácok! Kezdünk! –egy idegen hang szólt az üvegfalon túlról.

A srácok először skáláztak. Mondjuk azt skálázásnak nem hívnám, inkább azt játszották,hogy ki tud jobban röhögve énekelni. Zayn nyert. Milyen meglepő.

Belekezdtek az első dalba. Harry kezdte, utána következett Niall, majd a refrént Zayn és Louis énekelte. Azt mondták ez teljesen más album lesz, mint az Up all night. Sokkal jobb. Mondjuk nem tudom hogy fogják ezt felülmúlni.

Már a nyolcadik számnál tartottak,mikor Zayn egy szívecskét mutatott a két kezével. Én ezt viszonyoztam. Olyan cuki,hogy a dal közben is rám gondol. Utána folyton csak engem figyelt. Figyelte hogy mit csinálok, vagy hogy éppen kivel beszélgetek. A tizenkettedik számnál Zayn szólóján teljesen elámultam. Tökéletes,tiszta és… szexi volt. Most csak ezek a szavak jutottak az eszembe. Látta rajtam,hogy nagyon tetszett nekem a szólója és elkezdett mosolyogni. Az dal végéig engem figyelt és mosolyogva énekelt. Elképesztő látvány volt. A fellegekben jártam. Tudtam,hogy Zaynnek cuki mosolya van, de hogy ennyire. Erre nem készültem fel. Nagyon nem.

Már az egész albumot befejezték. A többi már nem az ő dolguk. Gond nélkül felénekelték az összes számot. Mondjuk egy kicsit sokáig tartott. De sebaj. Legalább több ideig figyelhettem őt.

-Na milyenek voltunk? –Harry

Immáron kijöttem a stúdió másik részéből.

-Fenomenális. Zseniális. Észveszejtő…. mondjam még?

-Ne,mert akkor egész nap itt lennénk. –Zayn

-És Zayn ezt nem akarja. –Liam

-Miért nem? Gyorsan végeznék a felsorolással. –nevettem

-Nekünk még ma van dolgunk. –Zayn

-Igen? És mi? –kérdeztem kíváncsian

-Majd meglátod. Mi már tudunk róla. Tetszeni fog. –Louis

-Csakugyan? Akkor nem kérdezek többet. Legyen meglepetés.

-És megtanulta. –Zayn

-Ugyan mit tanultam meg?

-Hogy ne kérdezz vissza randi ügyekben. Megtanultad végre. Eddig mindig kíváncsiskodtál.

-Mostantól nem fogok.

-Az jó lesz. –nevetett

-Most hogy készek vagyunk, nem megyünk el valahová? Paul azt mondta hogy a mai nap már szabad lesz. Azt csinálunk amit akarunk! –Harry

-Menjünk partizni! –Niall

-Sehogyse! Nem! Én nem megyek! Harry ilyenkor közveszélyes! Nem! Nem akarok bilincset! NEEEEM! –tiltakoztam

-Nyugi. Te úgy sem érsz rá ma. –Harry

-Mert?

-Mert elmegyünk valahova. –Zayn

-Most? Azt hittem hogy este…

-igen most. Miért van valami kifogásod ellene?

-Nem nincs. Felőlem most is mehetünk.

-Akkor rendben. Figyu srácok, mondjátok meg Paulnak hogy elmentünk. Ne küldjön utánunk senkit! Oke? Megmondjátok neki? –Zayn

-Persze. Számíthatsz ránk! –Liam

Kimentünk mi ketten a stúdió ajtaján. Ő fogta a kezem. Azt mondta,hogy gyalog megyünk. Innen nincs messze a hely ahová akar vinni. Én mindent úgy tettem ahogy mondott. Mivel életemben nem jártam Stockholmban, azt sem tudom merre van balra. Én csak mentem, mellette, kézen fogva és vártam hogy mikor érünk már oda. Már ha tudom hol van az az ODA….