Part 22

Egy kicsit elszunyókáltam. Elnyomott az álom. Elég rendesen megbetegedtem, de a legrosszabb a láz. Az szinte elviselhetetlen. Érzem hogy az egész testemet forróság veszi körbe. A torkomról nem is beszélve. Nem tudok rendesen nyelni. Nem kellett volna annyit szaladnom a labda után tegnap. Abban izzadtam meg ennyire. Az még rá tesz egy lapáttal,hogy éjjel hideg volt. Konkrétan ezért lettem beteg. Szerencsére tüdőgyulladásom nincsen, csak elkaptam valami vírusos betegséget, amivel megfertőzhetek akárkit. Na pont ez itt a baj. Hiába mondanám Zaynnek,hogy legyünk egy pár napot külön, ő meg sem hallaná. Abba is nehezen egyezett bele hogy külön szobában aludjunk. A kis makacs, de pont ezért szeretem.

Amikor felébredtem a nem túlzottan mély álomból, Zayn már ott ült az ágyam mellett egy kis széken. Aprókat pislogtam rá és a szememet törölgettem, úgy, mintha 1 hete nem aludtam volna. Pedig ez a két óra, ez semmi se volt.

- Jól tetted hogy aludtál egy kicsit. Legalább hamarabb gyógyulsz! Szóltam a többieknek is hogy mi a helyzet veled, mindenki a jókívánságait küldi neked, sőt Harry és Liam még rajzoltak is neked. –odanyújtott hozzám egy lapot. Nagyokat kellett pislognom,hogy rendesen lássam a képet, mivel a szemeimet is alig tudtam kinyitni.

Átvettem tőle a rajzot és magam elé tartottam.

- De szép oroszlán! Ez igazán kedves tőlük.

Zayn lehajtotta a fejét és úgy vigyorgott az orra alatt, majd ismét rám nézett és így szólt:

- Gondoltam és ők is mondták hogy biztos oroszlánt fogsz mondani. Ez egy koala. Egy bambusz fára felkapaszkodva.

- Ja,hogy koala. Értem. Na mondjuk ki nem vettem volna belőle hogy ez egy bambusz.

- Hidd el, én sem. –nevetett

- Mondd meg neki,hogy köszönöm szépen, és hogy nagyon aranyosak.

- Oké átadom. Amúgy már jobban vagy? Vagy hülyeséget kérdek?

- Nem sok mindent javultam, de az alvás jól esett. Csak azon aggódom,hogy el ne kapd tőlem. Nem szeretném ha pont most betegednél meg. Meg amúgy is akkor ki ápolna engem? –mosolyogtam

- Szóval ennyire rá vagy szorulva Zayn nővér segítségére?

- Óha! Most már Zayn nővér vagy?

- Ezek szerint.

Zayn a semmiből köhintett egyet. Én úgy megijedtem,mint még soha.

- Na ezt mondtam. Ezt akartam elkerülni.

- Nyugi, nem lesz semmi bajom. Elmentem az orvoshoz,amíg te aludtál és adott egy injekciót. Azt mondta hogy semmi bajom nem lehet. Ellentétben veled. Te elég rosszul nézel ki. Fal fehér vagy.

- Ez megnyugtat hogy be lettél oltva. Legalább ez a teher lekerült a vállamról. Most már csak nekem kell meggyógyulnom.

- Hát az nem lenne rossz. Még vannak terveim így a nyár végére.

- Még mindig nem fogytál ki az ötletekből? –nevettem

- Ha te tudnád mennyi minden van a fejemben…

- Akarjam tudni?

- Inkább ne! Az lesz a legjobb.

- Szerintem is. Amúgy nem is mondtam, de már a sulit is elintéztem. Csak hétfőn, kedden és szerdán van tanítás. Hiszen ez az utolsó évem.  Itt már minden mindegy.

- Szóval minden mindegy? Érdekes…

- Na azért nem minden. Választhattam volna egész hetes szakot is, de akkor kevesebb időt tölthetnék veled. Azt meg nem akarom.

- Hát azt én sem.  Csak én meg azt nem akarom hogy a tanulásod rovására menjen.

- Nyugi, nem fog. Ígérem.

- Hiszek neked és bízok benned.

Közel hajolt hozzám és egy hatalmas öleléssel ajándékozott meg.

Később el kellett mennie egy megbeszélésre a menedzserükkel.  Meg kellett vitatni a még el nem rendezett dolgokat az albummal kapcsolatban. Igaz, azt ígérte, hogy a nyáron nem fog dolgozni, de ez most tényleg fontos, és én ezt száz százalékosan megértettem. Most úgy is beteg vagyok. Úgysem tudnánk sehova sem elmenni.

De még mielőtt elment arra a fontos megbeszélésre, megparancsolta, hogy pihenjek és aludjak egyet. Úgy is tettem. Legalább is félig. Pihentem egy kicsit, de nem tudtam aludni mert olyan hőség volt. Komolyan mondom lehetett olyan 38°C. Plusz még a lázam is hozzátett egy lapáttal, szóval egy svéd szaunában éreztem magam. Szó szerint.

Kínomban felkapcsoltam a TV-t. Ott sem volt semmi. Komolyan mondom, ez a nap unalmasabb már nem is lehet. Kénytelen voltam megfogadni Zayn tanácsát és aludni egy keveset. Mást nagyon nem tudtam volna csinálni.

Sikeresen aludtam pár órát. Egyszer csak megcsörrent a telefonom. Erre sikerült felkelnem.

Ismeretlen szám. Vajon ki lehet? Na mindegy, felveszem.

- Igen, tessék? –mondtam

- Szia Katy! Will vagyok! Will Carter. Emlékszel még rám?

- Will? Úristen! Már hogyne emlékeznék! Úristen! Mi van veled? Már ezer éve nem láttalak.

- Hát már én sem. Csak hallottam,hogy elköltöztél Liverpoolból. Gondoltam megkérdem mi újság veled.

- Hát igen. Most már itt fogok élni, Londonban. Végleg.

- Értem.

- Amúgy honnan van meg a számom?

- Nekem mindig meg is volt a számod.

- Ja értem. Majd akkor gyere el kicsit beszélgetni. Most kicsit beteg vagyok, de majd ha meggyógyultam eljöhetnél. Hallod már! Ezer éve nem láttalak.

- Hát még én.

- Na jól van. Akkor megadom a címemet és majd gyere el valamikor.

- Nem szükséges. Tudom hova költöztetek a szüleiddel.

- Én már nem a szüleimmel lakom. Már onnan is elköltöztem.

- Nahát! Le vagyok maradva.  Hova költöztél? Albérletbe?

- Hát, nem egészen. A barátommal közös házban lakunk.

Egy pár másodperces csönd után ismét megszólalt:

- Van barátod?

- Igen. Már egy ideje.

- Értem…akkor lesz miről beszélgetni.

- Hát lesz.

Még egy pár percet beszélgettünk, majd mind a ketten letettük a telefont.

Már ezer éve nem beszéltem Willel. Azért annyira régóta nem ismerjük egymást, mint Josh-al, de közöttünk mindig is szorosabb volt a kötelék. Liverpoolban ismerkedtem meg vele. Ott laktak az utcánkban, csak aztán ők is elköltöztek San Fransiscoba. Később aztán hallottam hogy visszaköltöztek Liverpoolba, de utána már nem tartottuk a kapcsolatot. Abban az időben nagyon sokat lógtam vele. Olyanok voltunk, mint a testvérek. Ő persze mindig többet akart, de én csak testvérként tudtam tekinteni rá.

A telefonhívás után egyből megjött az életkedvem. Már annyira nem volt melegem, s még a lázam is lement. Úgy látszik csak ennyi kellett a gyógyuláshoz. Csak az a baj,hogy a torokfájásomon nem tudott csillapítani. Az ugyanúgy fáj.

Zayn is már hazaérkezett a megbeszélésről. Hallottam a kulcscsörgést az ajtóban. Az volt az első dolga hogy feljött hozzám. Belépett az ajtón és látta,hogy vidáman üldögélek az ágy szélén, immáron felöltözve.

- Szia baby! Hát te? Már jobban vagy?

- Szia szerelmem! Igen, már jobban vagyok. Hála Willnek.

Amint kimondtam a gyerekkori barátom nevét, egyből megváltozott az arckifejezése. Felemelte mindkét szemöldökét és tátott szájjal bámult rám.

- Will? Milyen Will?

- Will Carter. Egy régi barát. Nemrég hívott. Meghívtam egy kis beszélgetésre. Nem gond ugye?

Láttam az arckifejezésén,hogy igen is nagy baj hogy meghívtam, de nem merte kimondani.

- Nem baj. Nekem nyolc. –vállat vont, mint akit egy cseppet sem érdekel a dolog. Na persze. Épp ellenkezőleg. Nagyon is érdekli, csak nem akarja hogy lássam. Pedig én nagyon is látom.

- És mikor jön a barátod? Hogy is hívják? - persze tudta a nevét, csak direkt csinált úgy, mintha nem tudná.

- A neve Will. Azt mondtam  neki,hogy majd csak akkor jöjjön ha már meggyógyultam, és mivel én már egész jól vagyok…

- Neeem. Még nem vagy jól. Fal fehér vagy. Biztos lázad is van.

- Nincs lázam. Az előbb megmértem.

- Óh. Értem. Na mindegy. Felőlem jöhet.

- Tudtam hogy megérted. –odamentem hozzá és egy csókot adtam a szájára.

 - Zayn bácsi mindent megért. –nevetve a szemöldökét emelgette

- Olyan cuki vagy!

- Hihi. Tudom. –mondta huncut mosollyal

Mivel már ¾ részben meggyógyultam, lementem a konyhába valamilyen vacsorát készíteni. Zayn óhaja süt csirke volt burgonyával.

Elkészítettem a vacsorát, és asztalhoz ültünk. Csendesen falatoztuk a csirkefalatkákat. Az evés közben folyton Zayn tetoválásait néztem. Jelenleg 9 van neki, különböző helyeken. Nekem annyira tetszenek…Valahogy mindegyiknek van valami mondandója. Eszembe jutott,hogy mi lenne, ha nekem is lenne egy. Mondjuk ott, ahol Zaynnek van a szív tetoválása. Mondjuk azt nem tudom hogy mit szólna hozzá. Meg kéne kérdeznem.

- Zayn?

- Igen?

- Azon gondolkoztam,hogy mi lenne ha nekem is lenne egy tetoválásom?

Ő csak nagy szemekkel meglepődve nézett rám. Első hallásra nem hite el hogy mit mondok.

- Ez most komoly? Kayt! Ne szivass!

- Teljesen komoly.

- Ez hülyeség. Verd ki a fejedből.

- Miért is?

- Csak mert.

- Jobb indok?

- Sajnálom. Jobb indokot nem tudok.

- De most komolyan? Az miért baj ha én is akarok egyet? Neked is van.

- Hát nem tudom Katy! Attól függ hogy hova és mit szeretnél.

- Ide szeretném(mutatta a helyet) és a te nevedet.

- Na ezt végképp elfelejtheted!

- De miért?

- Csak mert.

- Most pontosan úgy beszéltél mint anya. Rémisztő.

- Ő is ugyanezt mondta volna. Amúgy hogy jött ez az ötlet?

- Vacsora közben nézegettem a tetkóidat és…ugye azt már mondtam hogy nagyon tetszenek…és…kitaláltam hogy én is szeretnék.

- Nem támogatom az ötletet.

- Mindegy. Akármit is mondasz, akkor is lesz tetoválásom. Nem tudsz lebeszélni.

- Azt hiszed? Bezárlak egy toronyba,mint Fionát, és addig nem engedlek ki onnan, amíg meg nem gondoltad magad.

- És ha lesz egy szőke herceg,aki majd megment? Akkor mi lesz?

- Akkor átírom a mesét.

- Az nehéz lesz.

- Tudom. De ha meg se próbálom…

- Veled nem érdemes vitatkozni. Úgy is mindig neked van igazad. Kivéve amikor nem. Most nekem van igazam. Így is, úgy is csináltatok egy tetoválást, és ha még jobban ellenkezel,akkor kettőt is.

- Szóval a tiéd az utolsó szó!

- Így van, ahogy mondod.

- Akkor meg sem szólalok. Elég egy tetkó, nem hogy kettő. Mostantól csendben leszek.

- Helyes válasz.

- De előre szólok,hogy fájni fog. Én férfiből vagyok, el tudom viselni a fájdalmat.

- Na, most jön a macsó duma.

- Ez nem macsó duma, ez az igazság. Szerintem az utolsó pillanatban úgy is meghátrálsz.

- Úgy ismersz?

- Igen!

- A francba,tényleg. Na de most össze fogom szedni magam.

- Na arra kíváncsi leszek.

- Ott fogsz ülni az első sorban és végignézni ahogy a tű hozzáér a bőrömhöz.

- Mozijegyet ne vegyek? –nevetett

- Azt nem kell. Egyébként nem ismersz valami jó tetováló szalont?

- Dehogynem. Van egy nagyon jó. Ott csinálták az első tetkómat.

- Akkor oda megyünk.

- De figyelj! Pont az én nevemet akarod?

- Miért ki másét?

- Nem tudom. Nem akarsz inkább valami mást?

- Nem. A te nevedet akarom.

- És pont oda?

- Az még nem száz százalék.

- Ha engem kérdezel én a csuklómra íratnám. De ez csak az én véleményem.

- Ez tényleg jó ötlet. Akkor oda lesz.

- Te tudod. Csak kérdezd meg előtte a szüleidet.

- Persze, majd megkérdem. Érdekel az ő véleményük is.

- Egyébként már kezdek megbarátkozni az ötlettel. Egy „Zayn” felirat a csuklódon…legalább mindenki tudni fogja hogy az enyém vagy.

- Na látod? Mindennek megvan az előnye!

- Ez látod igaz!

- Na,akkor mikor megyünk tetováltatni? Én már ma is elmennék. Már nem vagyok beteg. Csak a torkom fáj. Azt meg kibírom valahogy.

- Figyelj! Lehet róla szó. Csak előtte odaszólok Phoenixnek.

- A tetováló srácok így hívják?

- Ja. Ez a beceneve.

- Értem. Akkor hívd fel és kérdezd meg hogy a mai nap szabad-e. Addig én felhívom anyáékat.

- Rendben.

Na! Felhívtam anyáékat. Először hallani sem akartak a dologról, arra utalva,hogy még túl fiatal vagyok. Aztán egy jó fél órát kellett győzködnöm hogy igent mondjon. Sikerrel jártam. Ismét.

Zayn is megkérdezte a tetoválós srácot, a mai nap szabad neki. Minden sínen megy. Csak ez a fránya torokfájás  ha nem lenne…

Fél 6ra kaptam időpontot Phoenixhez.

Elindultunk taxival a szalonba. A legjobb,hogy London másik végében van, úgyhogy egy kicsit kocsikáztunk.

Odaértünk. Egy hatalmas épület fogadott. Bementünk a hatalmas fa ajtón. Egy agyontetovált, kigyúrt latin férfi fogadott minket.

- Hello Zayn! -Phoenix

- Szia haver!  Őt itt a barátnőm, Katy. Ő szeretne varrattatni magára. –Zayn

- Hello kislány. Phoenix vagyok.

- Szia. Ez a rendes neved?

- Nem. A rendes nevem Santiago Carlos Federico di Murenho Rojas.

- Maradjunk a Phoenixnél. –bólintottam

- Rendben. Hova szeretnéd és egyébként mit? –Phoenix

- A csuklómra egy Zayn feliratot. Pont ide. –rámutattam a csuklóm egy részére

- Rendben. Gyere, aláírjuk a papírokat és már bele is vághatunk. Zayn, addig te ülj le. Mindjárt jövünk. –Phoenix

A srác aláíratott velem valami nem tudom milyen papírokat. Azt mondta hogy ezt minden tetoválás előtt alá kell írni. Ha esetleg valami baj történne. De azt mondta,hogy nem fog. Hát remélem is.

Leültetett maga elé egy székbe. Bekente a kezem valami fertőtlenítő löttyel. Közben elmondtam,hogy pontosan hogyan is szeretném a tetkót.

Amikor megláttam azt a tetováló izét a kezében, totál berezeltem. Zayn jól tudta. Nyuszi vagyok.

Zayn közelebb húzta a székét az enyémhez és megfogta a másik kezemet.

- Hunyd le a szemed. Nem fogsz semmit sem érezni.

Lehunytam a szemeimet és erősen szorítottam a kezét. A tű már a bőrömhöz ért…és egy cseppet sem fájt. Akkor miért mondta Zayn,hogy fájni fog? Lehet hogy csak el akart ijeszteni?

Szóval egy cseppet sem fájt ahogy a tű a csuklómhoz ért. De azért végig fogtam Zayn kezét.

Vége lett a munkának, kész lett életem első tetoválása, egy Zayn felirat a csuklómon. Phoenix azt mondta hogy max. pár napig ne érje víz. Addig leragasztja.

Mind a ketten elköszöntünk Santiago Carlos Federico di Murenho Rojas-tól.

Ugyanúgy ahogy jöttünk, most is taxi vitt haza minket. Otthon lefotóztam a kötést és feltettem Twitterre. Hadd találgassanak, hogy mi lehet a kötés alatt.

Azon gondolkoztam,hogy mivel már egész jól vagyok, nem-e hívjuk meg ma Willt. Csak egy kicsit beszélgetni.

Zayn beleegyezett, de láttam az arcán némi féltékenységet. Pedig nincs oka féltékenynek lenni. Meg amúgy is. Legalább megmutatom Willnek az újdonsült Zayn-es tetkómat.

Felhívtam őt, és egyből igent mondott a meghívásomra. Lediktáltam a címünket, ugyan azt már nem  mondtam el hogy Zaynnel élek együtt. Az legyen meglepetés.

Part 21

-Figyeljetek! mit szólnátok, ha fociznánk? –Zayn

Savanyú arcot vágtam, majd Eleanorra néztem, akinek hasonlóan bizarr volt a mimikája.

-Most komolyan Zayn? Komolyan? Focizni? Egyáltalán hol? A legközelebbi pálya 2 órányira van. –Eleanor

-Nyugi. Ne kellene sokat menni. Itt van a pálya a kert végében. A mi pályánk. –Zayn

-Mi van? Te most hülyéskedsz? Milyen pálya? –nem értettem az egész dolgot.

-Focipálya. Nem is szeretnék football pályán krikettezni. –Zayn

-Nagy ötlet ! Én benne vagyok. –Niall

-Egyből gondoltam hogy te benne leszel. Amit Zayn kitalál, szinte mindenben benne vagy. –Sel

Én még mindig ott jártam hogy a kert végében vagy egy focipálya.

-De most komolyan Zayn? Ha tényleg van ott egy pálya, az a miénk? Vagy mi?

-Persze hogy a miénk. Csak nem gondolod hogy sportpálya nélkül fogok házat venni ? –Zayn

-Ezeszembe sem jutott.

-Ejnye! –Zayn rázta a fejét

-Én nem focizok! Nem is tudok! Meg amúgy is. –Danielle a hatalmas magassarkújára mutatott. Ebben tényleg nem lehet focizni. Szerencsére a többiek sportcipőben voltak.

-Na nézzük meg azt a pályát! –Harry

-Na nézzük. –Louis

Mindnyájan kisétáltunk a házból, át a kerten keresztül. Egy hatalmas bambusznádból álló kerítéshez értünk. Azon volt egy titkos ajtó. Ott bementünk. Tényleg egy focipálya van a kertünkben. Észveszejtő.

-Szóval tényleg igaz…  -mondtam elcsodálkozva

-Miért? Szoktam én hazudni neked? –Zayn

-Nem tudom. Nem tudok róla. –nevettem. Ő is nevetett. Vette a lapot.

-Most komolyan itt akartok focizni? Éjfél előtt 8 perccel? –Danielle az órájára nézett majd Liamre.

-Mi van? Az éjjeli mozgás nagyon jót tesz a szervezet működésének. –Liam

Liam ezt úgy adta elő, mint valami orvostanhallgató meteorológus. Persze egyből mindenki rosszra gondolt. Hiába. Perverz bagázs ez.

-Korom sötét van. –kijelentettem

-Megoldom. –Zayn

-Igen, így van. Zayn bácsi mindent megold. –mondtam vicceskedve.

-Megint az a Zayn bácsi… -mondta Zayn, miközben már majdnem a pálya túloldalán járt.

A pálya másik szélén volt egy hatalmas oszlop. A korom sötétben nem nagyon tudtam kivenni belőle,hogy mi lehet az, de Zayn tudta. Odament a rejtélyes oszlophoz, majd megnyomott rajta valamit, és mentem világosság lett. Most már rájöttünk, hogy a kinti villanyvezeték volt az.

-Mondtam én. Zayn bácsi mindent megold. –kiabáltam Zaynnek, aki már visszafele tartott a pálya másik oldaláról.

-Akkor most mondjátok meg hogy mégis miben játsszak? –idegeskedett Danielle

-Dan! Semmi gond. Mindjárt hozok egy tornacipő. –próbáltam megoldani a helyzetet.

-Azt csak úgy előre mondom hogy akárki is lesz a másik csapatban, veszteni fogtok. –Tom

-Persze. El is hisszük. –gúnyolódott Sel

-De komolyan. Akár hiszitek akár nem, Anthony jobban focizik, mint táncol. –Danny

-Csak az a baj, hogy más elég kómásak vagytok. Főleg Harry és Louis. –Liam

-Akkor őket tegyük egy csapatba. –Anthony

-Egyetértek. Amúgy hogy lesznek a csapatok? –Danielle

-Hát, nem tudom, de nem lehetne úgy hogy először megmutatjuk mit tudunk, mi srácok és utána csinálunk koedukált csapatokat? –Zayn

-Nekem oké. –mondtam

-Felőlünk is. –Anthony

Mi leültünk a kispadra, ami a pálya mellett volt. Szerencsére jó helyen volt elhelyezve, mivel pár centivel arrébb már a neonfény erősen világított volna a szemembe.

Szóval mi, a 4 csaj, leültünk a kispadra, figyelni a 8 pasit. Az egyik csapatban Zayn, Liam, Danny és Niall volt, míg a másikban Louis, Harry,Tom és Anthony volt. Az egyik kapus Niall, a másik kapus pedig Tom volt.

Belekezdtek a játékba. Először Zaynnél volt a labda (hol máshol lett volna?), majd átpasszolta Liamnek, aki kapura tört, de Tom kivédte. Majd újból, de most Danny próbált kapura rúgni, sikertelenül. A másik csapatban Harry és Louis még a labdába sem találtak bele, annyira részegek voltak, csak röhögtek össze-vissza a pályán.  Meg kell hogy jegyezzem, a pályán sok Larry Stylinson momentum volt.

Még csak pár perce mehet a meccs, de Liam máris gólt rúgott. Én, Danielle és Sel felugrottunk és állva tapsoltunk a srácoknak. Szépen összehozták.

Nem telhetett el pár perc az első gól óta, a másik csapat máris rúgott egy gólt. Anthony rúgta Harry-nek, aki valahogy befejelte a kapuba. Ezt Niall már nem tudta kivédeni. Most Eleanor ugrált örömében. Immáron 1:1 volt az állás.

Kiabáltam Zaynnek,hogy passzolja le Liamnek a labdát, de ő csak vitte és vitte előre. Még Liamet is, aki kiváló futó, még őt is lehagyva gólt rúgott. A gól után odarohant hozzám,mint egy kisgyerek aki most rúgta élete első gólját. Lényegében igaz is volt. Most rúgta élete első gólját, úgy , hogy én is ott vagyok.

A meccs eldőlt. 2:1 Zayn csapata javára.

Most következtünk mi. Én és Danielle egy csapatban Louisval és Dannyvel, Eleanor és Sel pedig Zaynnel ,Liammel. Nálunk Danny, a másik csapatnál pedig Liam volt a kapus.A többi srác a kispadon csücsült. Vagyis Harry állt. Ő nem volt hajlandó leülni. Azt mondta,hogy a padon manguszták ugrálnak és ezért nem mer leülni. Érdekes, én egy mangusztát sem láttam. Lényeg,hogy a manguszták nem is nálunk élnek. Úgy látszik Harrynek megártott a sok érdekes nevezetű ital.

Végre belekezdtünk a meccsbe, a 2 koedukált csapattal. Mi már egy kicsit ügyetlenebbek voltunk, mivel mi, lányok max tornaórán fociztunk még az alapsuliban. Lepasszoltam Lounak a labdát, aki nem nekünk, a csapattársainak adta, hanem Zaynnek. Azt mondta azért ,mert azt hitte hogy még az első pasis meccses játsszuk. Csak az a baj,hogy most sem, de még az előző körben sem volt Zayn csapattársa.

Megpróbáltam Zaynt kicselezni,persze sikertelenül. Megpróbáltam lefogni vagy valamit csinálni, de semmi sem sikerült. Csak iramodott előre a labdával Egyből gólt is rúgott. Danny nem tudta Zayn profi gólját kivédeni.

Eddig 0:1.

Most hozzánk került a labda. Elkezdtem szaladni vele, majd átpasszoltam Daniellenek. Mondtam neki,hogy még véletlenül se passzolja Lounak, mert még egy gólt lőnek. Danielle visszapasszolta nekem, de már láttam,hogy Zayn iramodik felém. Próbáltam egy pár cselnek nem éppen nevethető trükköt csinálni. Sikeresen. Zayn nem tudta tőlem elszedni a labdát. Egészen eddig, mert már nagyon zavarta hogy nem képes megkaparintani tőlem a labdát. Odajött mögém és a két kezemet hátra kulcsolta. Ugyanúgy,mint amikor bilincsben voltunk. Én persze elvesztettem az egyensúlyérzékemet és csak egy helyben álltam. Addig Sel és Eleanor egymásnak passzolgatták a kapu előtt a más megszerzett labdát. Eleanornak is sikerült gólt lőnie. Danny nem tudta elhárítani a jó helyről érkező lasztit.

Már 2:0 volt az állás. Ha Zayn nem fog le, akkor simán egyenlíthettünk volna. Csak még az elején nagy bánatomra úgy beszéltük meg a játékmenetet,hogy mindent szabad. Szóval ez szabályos volt.

Én ugyanúgy, mint az ominózus póker est után, megint bevágtam a durcit. Először összeölelkezett a csapattársaival, majd odajött hozzám.

-Már megint mit csináltam? –kérdezte aranyos tekintettel

-Semmit. –vágtam vissza rideg hanglejtéssel

-Nekem nem úgy tűnik. Az a baj hogy már megint nyertünk?

-Nem.

-Akkor mi a baj? Tudom orvosolni? Mindegy milyen módon.

-Te csak ne akarj semmit orvosolni.

-Akkor mi a baj?

-Mondom hogy semmi.

-Ha semmi akkor minden rendben.

-Részemről is.

Én nagyon szeretek nyerni és nem bírom elviselni ha veszítenem kell. Ez az egyik leghülyébb szokásom.

Visszamentünk a házba. Már mindenki készülődött a hazaúthoz. Mindenki vette a kabátját. Kb. fél 3 felé járhatott és ma este nagyon hideg volt. A hőmérő higanyszála 4°C-t mutatott. Mi meg rövidujjúban kint fociztunk. Alap hogy megizzadtunk. Legalábbis én nagyon. A felsőmből az izzadságot ki lehetett csavarni.

Mindenki megköszönte a vendéglátást és a jól sikerült estét. Mindenki nagyon jól érezte magát.

A vendégek elmentek . Egyedül maradtunk kettecskén. Látszott rajta hogy még mindig azon töri a fejét hogy mi bajom lehet. Egyszerű a válasz: nem bírok veszteni.

-Kérlek mond már el hogy mi a baj! Nem bírom ki! –Zayn

-Mondtam már. Semmi.

-Ez nem igaz. Látom rajtad hogy hazudsz!

-Nem hazudok.

-Most is hazudsz!

-Látom előtted nem maradnak a titkaim titokban.

-Szóval akkor? Mi a baj? Elárulod?

-Az a bajom hogy nem tudok veszíteni. De ezt már te tudod.

-Csak ennyi?

-Miért ez nem elég.

-Én meg már azt hittem hogy valami komoly dolog történt.

-Nekem ez is komoly.

-Figyelj! Nem gond! Játsszunk vetkőzős pókert! Hagylak nyerni, ígérem!

-Nem. Semmi olyan. Nem kell hogy hagyj nyerni. Magamtól szeretnék elérni valamit…majd egyszer….

-Majd egyszer.

Nem tudtam haragudni rá én nem is volt okom haragban lenni vele. Odamentem hozzá és megöleltem.

Közösen elmentünk zuhanyozni, majd álomra hajtottuk a fejünket.

Másnap reggel, vagy inkább úgy mondom hogy aznap reggel elég rosszul éreztem magam. Fájt a torkom, de nagyon. Alig tudtam nyelni. Zayn még aludt mellettem, ezért nem akartam felkelteni. Halkan kiosontam a folyosóra, majd le a lépcsőn a konyhába. Gondoltam egy pohár víz majd helyre hoz. A fenét! Rosszabbul lettem. Remek.

Nem telhetett el  perc, már Zayn is lent volt a konyhában.

-Jó reggelt szerelmem! Miért keltél fel ilyen korán? –mondta tök álmos fejjel

-Jó reggelt. Azért me...-még  a mondatomat sem tudtam befejezni, még a hangom is elment.

Zayn odaslattyogott hozzám, majd megfogta a homlokomat.

-Te jó ég! Tűz forró vagy. Mi van veled? –mondta sűrű aggodalommal az arcán

-Nem tudom. –ráztam a fejemet

-Mi fáj?

-A torkom. Nem tudok nyelni. Hangom is nemsokára elmegy. Nem tudom mi ez.

-Plusz még a láz is. Ez nem tetszik. Nagyon nem tetszik. Kivigyelek orvoshoz?

-Nem, nem kell. Majd átmegy rajtam.

-Nem érdekel. Akkor is jössz velem.

-Akkor miért kérdezted meg a véleményemet ha már te döntöttél helyettem?

-Öltözz fel. Azonnal kiviszlek orvoshoz. –nem válaszolt a kérdésemre.

-Rendben. –nem szerettem volna ellenkezni, azért nem árt ha lát egy orvos is.

Zayn elvitt orvoshoz és ő azt mondta hogy valamilyen fertőző betegségem van. Egyszerű megfázásnak néz ki, de a véremben több kórokozó is található. Pontosan a doki sem tudta megmondani hogy mikorra jövök rendben. Pedig 9 nap múlva suli.( szerencsére már beiratkoztam egy másik iskolába). Addigra meg kell gyógyulnom.

Zayn hazahozott kocsival, majd megparancsolta hogy azonnal feküdjek le és pihenjek. Nem akadékoskodtam. Úgy is annyira gyengének éreztem magam,hogy egy fél óránál többet úgysem tudtam volna fent lenni.

-Zayn figyelj!

-Figyelek.

-Az orvos azt mondta hogy ez fertőző betegség. Szóval te is akármikor elkaphatod. Jobb lenne ha külön lennénk.

-Viccelsz? Szó sem lehet róla.

-Nem akarsz megbetegedni ugye? Pont ilyenkor, nyár végén? Szeptember elején interjúk és filmajánlatok hada fog várni titeket. Nem bírnám elviselni ha miattam sem tudnál részt venni a hivatalos rendezvényeken.

-Én nem betegszem meg soha. Nyugi.

-Nem érted. Emlékszel mit mondott az orvos? Tartsuk távol magunkat egymástól. Nem szívesen, de meg kell tennünk. A saját érdekedben.

-Ne mondj már ilyen hülyeségeket. Miért betegednék meg? Nincsen semmi bajom.

-Még..

-Katy már!

-Azt kell tennünk,amit az orvos mond. Ki tudja hogy meggyógyulok-e a sulikezdésig. Ha te is elkapod akkor ismét számtalan koncertet és turnét le kell mondanod.

-De Katy! Számomra te fontosabb vagy.

-Látom reménytelenül próbálkozok.

-Én is az mondom.

-Figyelj! Itt maradok a házban, csak külön alszunk! Oké? Így megfelel?

-Hát nem tudom hogy bírni fogom-e.

-Próbáljuk meg.

-Oké. De ne ijedj meg ha éjjel a másik hálóból átpártolok hozzád.

-Remélem nem lesz rá szükség.

-Akkor a hálószoba szentelés elmarad.

-Sajnos el. De majd máskor.

-Majd mindenben segítek,hogy mihamarabb meggyógyulj! Nem szeretnék sokat várni azzal a szenteléssel.

-Szóval neked csak azon jár a gondolatod?

-Neem. Abszolút nem. Csak tudod. Férfiből vagyok és..

-Ne is folytasd! Értem én.

-Örülök neki. Na de most hagylak aludni. Ha valami kell akkor kiabálj, vagy ne, tudod mit? Inkább hívj fel telefonon. Nem számít ha a másik szobában vagyok. Akkor is felhívhatsz.

-Rendben. Majd észben tartom.

-Az jó lesz.

Zayn egy csókkal búcsúzott. Tudom hogy nem lett volna szabad ,mivel az orvos azt írta elő ,hogy tartsunk minél nagyobb távolságot egymás között. Erre meg elkezdünk csókolózni. Én sem vagyok normális. De annyira nem tudtam ellenállni. Azt hiszem ezt hívják szerelemnek.

Part 20

A ház hatalmas volt. Ezernyi ablakkal és ezernyi díszfával a kertben. Mesebeli. Bementünk a hatalmas fa ajtós bejáraton. Az előszoba is óriási volt, de még a nappali is. Észveszejtő. A konyha modern módra volt berendezve kiváló ízléssel. Persze,hiszen  Zayn választott minden egyes bútordarabot és ő álmodott meg mindent itt. Itt minden az ő ötlete. Azért is ilyen csodálatos ez a ház. Már full be van rendezve. Már csak az én dolgaim hiányoznak.

Ha jól számoltam 3 hálószoba egy hatalmas nappali, 2 fürdőszoba, 1 dolgozószoba, 1 konyha és egy hatalmas beltéri medencénk van. Még elmondani is sok, nemhogy még látni…Be kell valljam, Zayn szép munkát végzett. Csak azt nem tudom hogy mikor csinálta ezt az egészen, hiszen egész nyáron velem volt. Nagyon rejtélyes, de éppen ezt szeretem annyira benne.

Felmentünk a hálószobába. Zayn először a kezével eltakarta a szemeimet, hogy meglepetés legyen, majd kis idő után elvette onnan.

-Ez..ez…gyönyörű…hallod….nem találok szavakat…itt fogunk aludni? Komolyan?

-Igen itt. Ugye hogy milyen szép?

-Szép? A szép nem elég. Ez briliáns, elegáns és…na jó. Több szó nem jut szembe.

-Mit szólnál,ha ma felavatnánk ezt a franciaágyat? –mondta titokzatosan mély hangon

-Ma nem lehet. Szeretné meghívni anyáékat,hogy megmutassam hova költöztem. Ez volt a feltétel. Emlékszel?

-A feltétel, tényleg. Kár. Majd máskor bepótoljuk. Elvégre már együtt alszunk.

-Ahogy mondod.

Még megnéztük a többi szobát is és kipakoltam a hozott holmimat. Szerettünk volna tartani egy kis házavató bulit és meghívni mindenkit aki számít. Anya, apa,Niall,Louis,Liam,Harry,Sel,Eleanor,Danielle, valamint Anthony, Tom és Danny. A legnagyobb parti arcok. Úgy terveztük,hogy anyáékat majd hamarabb hazaküldjük,hogy nyugodtan bulizhassunk, bár ahogy ismerem a szüleimet, szó nélkül el fognak menni. Tudják hogy ilyenkor mit kell. Rendes szülők.

Meghívtunk mindenkit. Szerencsére mindenki elfogadta a meghívást. Remélem,hogy ez jó házavató buli lesz. Amíg Zayn elkészítette az asztalokat, addig én összedobtam pár szendvicset, gyümölcssalátás és pár hidegtálat. Már most otthonosan mozgok a konyhában. Úgy látszik gyorsan tanulok.

Nem is telhetett el egy óra, a vendégek már megérkeztek. Elsőnek Anthony,Danny ,Tom és Sel. Ők egyszerre érkeztek.

-Sziasztok ! Gyertek beljebb! –úgy tessékeltem be őket, mintha valami komoly háziasszony lennék.

-Húha! Zayn kitett magáért! –Sel

-Nekem mondod? Itt minden az ő műve.

-Ügyes a srác. De ezt már tudtuk. –Tom

-Ugye lesz kártyaparti? Vagy pókerparti? –Anthony

-Hát nem tudom. A múltkori óta nagyon nem pókereztem. Na majd meglátjuk. A hangulattól függ.

-Ha én itt vagyok csak jó lehet a hangulat. –Danny

-Ant,Dan,Tom! Öreg haverok. Ezer éve nem láttalak titeket. –Zayn odajött hozzánk

-Csövi haver. Nem volt az ezer év  csak pár hónap. Vagy még annyi se.  –Tom

-Látom most már komolyan becsajoztál. Mi lett a régi Zaynnel? Látom Katy rendesen megnevelt. –Anthony

-Nem. Én ugyanaz maradtam. Csak most az a különbség hogy már nem egyedül vagyok. Most már nem mehetek ki veletek éjjel vodkázni. –Zayn

-Ezt meg ki mondta?? –meglepődtem. –Nehogy már! Én nem tiltalak el az ilyenektől, jól tudod.

-Jó, ne akadj ki. Csak vicceltem. –Zayn

-Hűha. A barátnőből máris feleség lesz? –Tom

-Kitudja mit hoz a jövő! –Zayn zsebre tett kézzel huncut módon rám nézett.

-Én inkább megyek és megnézem hogy mi a helyzet a konyhában. Sel, velem tartasz?

-Persze. Megyek. Rohanok. –Sel

Próbáltam kibújni a téma alól. Zaynnel kicsit elszaladt a ló. Saját áz és még ez is? Ez már túl sok egyszerre. Remélem hogy csak viccelt.

Nem telt el pár perc,máris megérkeztek a srácok, Eleanorral és Daniellel.

-Szép ház Zayn! Itt aztán jól lehet nyomni a party-hardot. –Niall

-Egyetértek. Gyertek beljebb. Hű csajok! Milyen csinosak vagytok. –Zayn

-Köszönjük. Katy hol van? –Eleanor

-A konyhában van Sellel. Menjetek be hozzá. Már várt titeket. –Zayn

-Rendben. –Danielle

-Hallod te BradfordBadBoi ! Marha jó lett a házatok. Amúgy nemsokára mi is összeköltözünk Daniellel. –Liam

-Az jó hír. Gratula. –Zayn

-Köszi szépen.  –Liam

-Van medence is? – Harry

-Perszehogy. Majd később csobbanunk. Csak még meg kell várni Katy szüleit. –Zayn

-Értem. Akkor majd később. –Harry

-Most komolyan Zayn! Kinek az ötlete volt ez a förtelmes kék függöny? –Louis

-Az enyém. Miért? Mi a gondod vele? –kérdezte sértődött hangon.

-Hát csak az hogy nagyon szép. –Louis

-Na azért. –Zayn

-Gyertek. Dannyék már itt vannak. –Zayn

Az összes pasi egybe tömörült az ebédlőbe a dohányzó asztal köré. Egyik sem ült le, mindenki állva dumált a másikkal.  Nem értem a pasik logikáját. Túl magas.

Eközben mi a konyhában ügyeskedtünk illetve ismerkedtünk.

-Lányok, ő itt Sel, a legjobb barátnőm.

-Szia Sel! –Eleanor

-Szia Sel. – Danielle

-Sziasztok. Katy már sokat mesélt rólatok. –Sel

-Reméljük csak jót. –El

-Rólatok lehet rosszat mondani? Hiszen olyan szépek vagytok mindketten. –Sel

-Köszi a bókot. Te is nagyon szép vagy. –Danielle

-Köszi. De nem annyira mint ti. –Sel

-Na jól van. Elég már a köszöngetésből. Kezdjünk  neki a szendvicskészítésnek, mert így nem lesz velünk semmi. –mondtam

-Segíthetünk? –Danielle

-Lehet köszi. Ketten sosem végeztünk volna.

Mi, csajok elkészítettük a szendvicseket,a hidegtálakat és a koktélokat. Addig a pasik kint röhögcséltek össze-vissza.

Zayn bejött a konyhába a telefonommal a kezében, mondván hogy anya keres.

Beszéltem anyával. Azt mondta hogy sajnálja, de ma nem tudnak eljönni. El kellett menniük egy üzleti útra. Vissza Liverpoolba, de csak 1 napra. Én meg azt mondtam rá hogy majd máskor bepótoljuk. Nem csüggedtem sokat. Hiszen ez inkább olyan bulizós este lesz a haverokkal, a szülők meg majd később jönnek, de akkor már csak 4en legyünk.

Mi csajok, kicipeltük a kajákat az ebédlő asztalra. Mindent szépen,sorban kiraktunk. Niall volt az első aki először leült az asztalhoz. Ő kezdett neki legelőször a falatozásnak is. Később mi is csatlakoztunk.

Mindenki jóízűen falatozott, majd a vacsora után felkapcsoltuk a zenét és elkezdtünk táncolni. Mindenki frankón ropta. Azt el kell hogy mondjam,hogy Anthony egy tánc-zseni. Még embert nem láttam így táncolni. A Party rock anthem-re úgy táncolt,mint a klipben a profi táncosok. Csak sokkal jobban. De az e lényeg,hogy Anthony nem táncos, max csak bulikban szokott ráncolni. Egyszerűen eszméletlen a gyerek. A többiekről nem is beszélve.

Most éppen Michael-Jackson Thriller c. számát Dj-zte Zayn. Ezt komolyan mondom látni kellett volna. Mindenki azokkal a tipikus Jacko-s mozdulatokkal táncolt. Még a lányok is. Ők mutattak a legjobban. Egymás mellett 3 csaj ugyanúgy táncol. Nekem nem volt időm velük táncolni, mivel a kevésbé vad táncoknál folyton felkértek. De Zayn nem. Ő csak csinálta a zenét. Nem hiszem el hogy az a zene nem megy magától. Szerintem csak el szerette volna kerülni a táncolást. Pedig a legelső bulin, ahol voltunk, ott elég rendesen táncolt. Csak az a különbség, hogy ott már eléggé be volt piálva. Itt még teljesen józan. Úgy látszik kell egy kis bemelegítés a tánchoz.

Már egy jó 20 perce egyfolytában táncoltunk, már mindenki mindenkivel. Harry odament Zaynhez ,hogy jöjjön már ő is ropni. Zayn levette a fejéről a fejhallgatót és elhagyta a DJ pultot. Odasétált az ebédlő asztalhoz, megfogta a még érintetlen vodkás poharát és fenékig megitta. Kicsit megrázta a fejét, majd Harryvel az élen odajött közénk táncolni. Úgy látszik az alkohol adja Zayn önbizalmát a tánchoz. Ezzel nincsen semmi baj, csak ne vigye túlzásba.

Zayn először bevetett egy cool robot táncot. Aztán jött a többi. A hangulat fergeteges lett, amint Zayn bekapcsolódott a táncba. Nem mondom hogy az előtt nem volt jó , de  most a tuti.

Letáncoltunk jó néhány táncot, majd következett egy lassú szám. Rihanna-Stupid in love c. számára mindenki megkereste a párját. Én Zaynnel, Louis Eleanorral,Liam Daniellel,Niall Sellel, Harry Anthonyval, Danny pedig Tommal táncolt. Mindenkinek megvolt a párja. Már az utolsó kettő páros kicsit furcsa.

A szám elején még azon nevettünk ahogy Harry és Anthony hülyéskednek egymással. A száma közepe tájékán meg már minden és mindenki elcsendesült. Csak RIhanna énekelt.

Zayn mindvégig a szememet nézte, én pedig az övét. Ijesztő hogy mennyi mindent ki tudtam olvasni a szeméből. Azok a hatalmas barna szemek mindent elárultak. Mindent. Szerintem Zayn is ugyanígy gondolhatta, mert amikor éppen arra az éjszakára gondoltam, elmosolyodott. Félelmetes ,hogyan olvas a gondolataimban.

A szám végén minden különnemű pár csókot adott egymásnak. Minket is beleértve. Kíváncsiak voltunk,hogy Harry Anthonyval és Danny Tommal mit fog csinálni. De nem történt semmi, csak férfiasan megölelték egymást és megköszönték egymásnak a romantikus táncot.

Rihanna után már mindenki leült. Kicsit kifáradtunk a táncolásban. Az asztal ismét megtelt jó arcokkal. Mindenki a poharát emelgette. De nem köszöntőt akartak mondani, hanem azért emelgették,mert üres. Legalábbis a pasik. Mert pasiból itt ma több van. Ebből jó nem sülhet ki. Emlékszem amikor hasonlóan voltunk a nyaralóban, akkor a medencében végeztük. Sajnálatos módon az új házunkban is van medence. Ha már kicsit betintáznak, nem fognak semmi hülyeséget csinálni. Nagyon remélem.

-Nem pókerezünk? –Harry

-Nem! –kijelentettem határozottan

-De miért nem? Ja már tudom. Azért a múltkori miatt. Tudod hogy úgy is nyernénk. –Harry

-Nem azért. Csak most nincs kedvem. Már eléggé piásak vagytok és nem szeretnék a medencében kikötni.

-Én sem. Úgyhogy akármit is terveztek, verjétek ki a fejetekből. –Danielle

-Nyugi szivi. Nem csinálunk semmit. –Liam

-Hát te nem is fogsz, hiszen nem ihatsz. –Danielle

-Éppen azért. –Liam

-Louis te mit csinálsz ott Harryvel? –Eleanor

-Semmit. Beleejtettem a jégkockát a gatyájába és megpróbálom kiszedni. –mondta Louis már eléggé kómás fejjel. Mint mindig, ők a csapat piásai. Ők a felbujtók.

-Szerintem nem a jégkockát keresi. –Tom

-Szerintem sem. Valami egészen mást. –Danny

-Sel! Nem jössz ki egy kicsit? –Niall

-Miért? –Sel

-Csak úgy. Beszélgetni. –Niall

-Oké rendben. Addig legalább nem iszol. –Sel

-Jó is hogy mondod. –Niall felemelte a poharát és az ismeretlen alkohol kíséretében sétált ki Sellel a gangra.

-Ezek mentek valamit csinálni az tuti! –Zayn

-Ne kombinálj már Zayn! Meg ha valamit is csinálnak az az ő dolguk. –Danielle

-De ne az én házamban. Khm.Khm. Mi házunkban. Még nincs felszentelve. –Zayn

Mindenki értette a célzást. Én meg csak irultam-pirultam össze-vissza.

-Haver pedig fel kéne szentelni, ahogy te fogalmaztál. –Anthony

-Igen Zayn. Ideje lenne. Habár a szállodás ügy után… -Liam

-Liam! Csend! –kiáltottam

-Mi a baj? Csak nem zavarban vagy? –Harry

-Nem vagyok zavarban.

-Csak nem ideges vagy? –Danny

-Nem vagyok ideges. Hagyjatok.

-Tényleg Katy! Mi volt. Meséld már el! –Eleanor

-Igen Katy! Hallani akarjuk! –Danielle

Mindenki rám figyelt, hátha mondok valamit. Na arra várhatnak.

-Már ti is? Ilyen nincs! Mindenki összeesküdött ellenem vagy mi? Akármi is történt, az a mi dolgunk. Igaz,Zayn?

-Jaja! Mi dolgunk. –mondta Zayn. Kicsit lejjebb ereszkedett a székről és az egyik kezét az én székemre tette.

-Inkább te maradj csendben!

-Mit szóltam? –Zayn

-Még semmit. De ha szólnál valamit…

-Nyugi. Csendben maradok.

Olyan izé már hogy mindenki velünk van elfoglalva. Miért nem nyaggatják inkább Selt és Niallt? Ők sokkal később jöttek össze mint mi. Róluk lehetne beszélni. Már kicsit zavart hogy mindenki rólunk beszél, azért Louis mondata közepébe vágtam és témát váltottam.

-Mit szólnátok hozzá ha csinálnánk valamit? –jobb ötlet nem jutott eszembe.

Mindenki hangos HÚÚ-zásba kezdett. Megőrülök. Mindenki mindig csak a rosszra gondol. Nem értem…

-Felőlem csinálhatunk valamit. –Niall (immáron Niall és Sel visszaérkezett az ebédlőbe)

-Valami ötlet javaslat? –Eleanor

-Póker! –Anthony és Harry egyszerre

-Szó sem lehet róla. Valami mást. Mindegy, csak ne póker.

-Játsszunk olyan,hogy ki tudja hamarabb a medencébe dobni a lányokat. –Liam

-Nem Liam! Semmi ilyesmi! Nem akarok vizes lenni. –Sel

-De majd megszáradnál. –Niall

-Nem baj. Akkor sem akarok vizes lenni. –Sel

-Nők! –Niall és Louis egyszerre

-Akkor mit? –Tom

-Nekem nincs ötletem.  Vagyis lenne, de a lányok nem egyeznének bele.  –Tom

-Miért? Mibe nem egyeznénk bele? –én

-Sztriptízelés a fiúknak. –Tom

-Igen Tom! Eltaláltad! Nem egyeznénk bele. Szó sem lehet róla. Valami ép ötlet? De gyorsan! Addig amíg nem lesztek totál részegek.

-Harry és Louis már azok. –Zayn

-Szokás szerint. –Eleanor

Láttam Zaynen  hogy nagyon gondolkozik valamin. A szemöldökét összeráncolta és az állát simogatta. Tipikus Zayn mozdulatok. Tudtam,hogy valami nagyon viccesen töri az fejét. Mint általában. Egyre jobban figyeltem a mozdulatait, és egyszer csak arra lettem figyelmes,hogy abbamarad a fejtörő gondolkodás. Majd így szólt:

-Figyeljetek! Támadt egy ötletem! Mit szólnátok ha…

SZERINTETEK HOGY FOLYTATHATJA ZAYN A MONDATOT? HA VAN VALAMI ÖTLETETEK,AKKOR ÍRJÁTOK MEG KOMMENTBEN :D