Part 33

Éjjel 3 volt. Az óra mutatóját figyeltem. Magamban számoltam a másodperceket. Máshogy már nem tudtam elütni az időt. Bőszen teltek a percek. A kis piros mutató rengeteg kört írt le. Számoltam.

Már fél 4 lehetett. Feladom. Nem érdekel. Akkor jön haza amikor akar, engem hagyjon békén. Lassan felcammogtam az emeletre,be a hálószobába. Belebújtam a jéghideg, üres ágyba.

Még itt sem aludtam egy percet sem. Figyeltem a házunk előtt elhaladó autók zaját. Figyeltem az éj titokzatos fényeit és hallgattam az felismerhetetlen hajnali hangokat. Képtelen voltam lehunyni a szememet. Abba meg bele sem mertem gondolni hogy hol lehet. Ilyenkor a nők általában mindenféle rosszra gondolnak, de én nem ilyen vagyok. Én megpróbálok a dolog jó oldalára koncentrálni. Már ha van egyáltalán jó oldala.

Már reggel 6 óra volt. Én még mindig éberen feküdtem az ágyban. Egy cseppet sem voltam álmos. Egyszer csak hangos kulcscsörgést hallottam a bejárati ajtó felől. Ez valószínűleg ő lesz. Gyorsan felvettem egy alvó pozíciót, majd úgy tettem,mintha még javában húznám a lóbőrt. Hallottam,hogy Zayn a hálószoba felé közeleg. Kinyitotta az ajtót, ledobta az ingét és a nadrágját, majd bement a fürdőszobába.

Hallottam hogy éppen zuhanyozik. Na most jött el az idő,hogy mindent elmondjon. Kíváncsi vagyok milyen magyarázatot tud adni erre a nem kis késésre.

Megvártam míg kijön a fürdőszobából, majd leültem az ágy szélére.

- Te jó ég! Te már fent vagy? –alaposan meglepődött amikor meglátott az ágyon ülni.

- Amint látod. –mondtam még viszonylag kiegyensúlyozottan.

- Nem is vettem észre hogy felkeltél.

- Nem is vehetted észre,ugyanis nem aludtam. Egész éjjel nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. Téged vártalak.

- Nem kellett volna megvárnod. Aludhattál volna.

Gyanakvó tekintettel rá néztem, majd odaálltam közvetlen elé.

- Te ittál? –éreztem rajta az alkohol erős aromáját.

- Csak egy kicsit. –mondta csillogó szemekkel.

- Nem csak egy kicsit, te tök részeg vagy.

- Nem vagyok az. –tiltakozott

- Mégis hol voltál tegnap egész este? –rátértem a tárgyra.

- Hát, iszogattunk a kollégákkal és közben megbeszéltük hogy mi lesz a következő albumunk borítóján.

- Ez tartott reggel 6-ig?

- Nem. –mondta halkan

- Akkor megtudhatom hogy hol voltál? Vagy az titok?

- Voltam ittis-ottis. –mondta komás fejjel.

- Te tisztára másnapos vagy.

- Lehet kicsit többet ittunk a srácokkal a kelleténél.

- Kicsit?

- Na jó, egy kicsit túlzásba vittük. De csak egy fajtát ittam, ne kevertem.

- Még jó. –mondtam felháborodottan

- Szerintem inkább feküdj le. Aludd ki magad. De még nem fejeztem be.

Több se kellett, azonnal lefeküdt az ágyra és egy másodperc alatt elaludt.

Lementem a földszintre, majd kimentem a postaládához az újságokért. Egybe fogtam az összes napilapot, majd bebaktattam vele a konyhába.

Tök nyugodtan leültem a konyhaasztalhoz, majd elkezdtem lapozgatni az egyik újságot. Semmi sem volt benne, csak az hogy ki ölt meg kit hol és mikor. Megfogtam egy másik napilapot. Hirtelen megfagyott a vér bennem. Még levegőt sem vettem. Még pislogni sem mertem a meglepődöttségtől, vagy inkább az idegességtől.  Zayn volt a címlapon egy szőke lánnyal, aki éppen csókolgatja Zayn nyakát. Nagy betűkkel ki volt írva,hogy „ Zayn Malik új barátnőjével mulatott az éjszaka”. Figyelmesen, de elég idegesen végigolvastam az egész cikket. Ezt Zayn nem fogja tudni kimagyarázni! Ezt lehetetlen kimagyarázni!Hogy tehetett ilyet? Mégis hogy képzelte?

Felkaptam az újságot, majd felrohantam vele a hálószobába.

- Ez meg mi akar lenni? –kérdőre vontam Zaynt.

- Mi? Micsoda? –éppen felkeltettem mély álmából, ezért azt sem tudta hogy hol van.

- Ez itt micsoda? Meg tudod magyarázni? –mutattam a címlapra.

- Ez nem az aminek látszik! –most már egyből felpattant az ágyból, félretéve a másnaposságot.

- Jó duma. Persze. Zayn, ezt sosem hittem volna rólad.

- Mégis mit?

- Hát ezt. –mutattam a képre, de már az idegösszeroppanás szélén álltam. Nem tudtam,hogy sírjak-e. Még a könnyeimet sem érdemli meg.

- Ez tényleg nem az aminek látszik. Kicsit lerészegedtünk a srácokkal és…ő csak egy rajongónk. Semmi több.

- Aha, persze. Én úgy tudtam hogy a menedzseretekkel lesztek, de nem hiszem hogy a fejesek pont a Club Havana-ba hívtak volna meg. –mondtam, vagy inkább úgy is mondhatjuk,hogy kiabáltam.

- Hát nem is oda hívtak minket.

- Akkor meg hogy a francba kerültetek oda? Hm?

- Azt nem tudjuk…

- Mi az hogy nem tudjátok?

- Nem emlékszünk rá.

- Na ne játszd itt a Másnaposok 3-at. Komolyan kérdem! Hol voltatok??!

- Mondom hogy nem emlékszünk rá! 

- Akkor hol aludtál?

- Niallnél aludtunk. Ott aludt nála mindenki.

- Még a szöszi is?

- Milyen szöszi? Ő csak egy rajongó.

- Ne nézz már hülyének! Nem most jöttem le a falvédőről. Biztos vagyok benne hogy előre megbeszéltétek a dolgokat.

- Nem. Ez nem igaz.

- Figyelj! Én nem vitatkozom veled tovább. –elindultam a szekrény felé, majd elkezdtem kipakolni belőle a ruháimat.

- Mégis hova mész? Katy! Állj már meg! Bocsánatot kérek!

- Miért kérsz bocsánatot? Azért mert megcsaltál? –ismét megeredtek a krokodil könnyeim.

- Nem csaltalak meg. Becsszó!

- Én már nem hiszek neked.

- Katy! Kérlek!

- Hagyj békén! –elutasítottam minden egyes érintését és pillantását.

- Katy! Szerelmem! Én soha nem tennék veled ilyet! Beszéljük meg!

- Részeg voltál, kitudja még miket csinálhattatok!

- Nem csináltunk semmit. Az a kép semmit sem jelent. Csak egy rosszul elkapott pillanatban készült! Esküszöm! Én sosem hazudtam neked.

Már nem szóltam hozzá egy szót sem. Sőt, nem is néztem rá. A sértettség és az idegesség teljesen áthatott.

Gyorsan összepakoltam minden holmimat, felöltöztem, majd elindultam.

- Mégis hova mész?

- Az nem a te dolgod. –vágtam rá kisírt szemekkel, komor tekintettel.

Szerencsére éppen arra járt egy taxi. Gyorsan intettem neki, majd beszálltam az autóba. Visszaköltözök anyuékhoz.

A taxi kitett engem a ház előtt. Elfelejtettem kulcsot hozni. Becsengettem, de senki sem nyitott ajtót. Aztán a fejemhez kaptam. Hiszen anya mondta hogy most visszautaztak egy időre Liverpoolba, elintézni a még elintézetlen ügyeket, papírokat. Remek. A kulcsom meg otthon van. Oda én vissza nem megyek az is biztos.

Megpróbáltam felhívni Eleanort.  Csak az üzenet rögzítő szólt bele a telefonba. Megpróbáltam Daniellet. Neki meg ki van kapcsolva. Selt meg sem próbáltam felhívni,mert tudtam hogy most gyógykezelésen van a törött bordája miatt.

Félre kellett tennem a büszkeségemet és felhívni Liamet. Ő az utolsó esélyem. Mivel ő nem iszik alkoholt, talán el tudja mondani hogy mi is történt. Meg hátha tud szállást is adni ideiglenesen.

Ő felvette a telefont.

- Szia Katy! Mizu? –Liam

- Szia Liam! –mondtam pityeregve

- Te jó ég! Mi van veled? Mi történt?

- Mintha nem tudnád.

- Honnan tudnám? Na mondjad mi a baj!

- Zayn….nem tudtam befejezni a mondatomat, mert ismételten rám tört a bömbölhetnék.

- Mit csinált már megint?

- Zayn megcsalt. –erőt vettem magamon, majd kimondtam azt, amit reméltem hogy soha nem kell kimondanom.

- Micsoda? Az lehetetlen! nem lehetséges.

- Nem láttad a mai újság címlapját? Az mindent elárul.

- De láttam. De ez csak pletyka.

- Még te is véded őt? Te is ott voltál a buliban?

- Nem védem őt, és igen ott voltam. Lelkiismeret furdalás nélkül mondhatom hogy nem csalt meg.

- Liam, kérlek. Ne fárassz!

- Figyelj! Gyere el hozzám. Mindent elmondok!

- Nem tudom jó ötlet-e.

- Gyere ide vagy én megyek oda és hazacipellek. Ugye azt nem akarod.

- Dehogy.

- Na akkor gyere. Várlak.

Habozás nélkül letette a telefont.

Kénytelen voltam elmenni Liamhez de nem gyalog, hanem taxi vitt.

Még csengetnem sem kellett, máris ott várt az ajtóban.

- Na gyere ide! –nyújtotta a két karját,hogy öleljem meg. Látta rajtam hogy mennyit sírtam…

Bementünk a lakásba, majd leültünk a kanapéra.

- Katy! Én mindjárt bele is kezdek!

- Mondjad. –mondtam halkan és  közben a szememet törölgettem.

- Nem úgy állnak a dolgok ahogy te tudod. Én ott voltam és lelkiismeret-furdalás nélkül mondhatom hogy nem volt semmi olyan amit az újságban leírtak.

- Ez most csak azért mondod hogy megvédd.

- Nem, épp ellenkezőleg. Figyelj! Inkább elmondok mindent. A menedzserek meghívtak minket egy vacsorára, aminek elég hamar vége lett, azért bementünk egy bárba. Akkor a többiek már full részegek voltak, szóval fogalmuk sem volt hogy hogyan kerültek oda.

- És mi van a szőke csajjal? Miért csókolgatta Zayn nyakát?

- Ő csak egy rajongó volt, elég rámenősen rástartolt Zaynre, de ez csak egy másodperc műve volt. A lesifotósok pont rossz pillanatban kapták el. Ennyi volt az egész. Aztán persze összeszedtük Dannyvel a srácokat majd mindenki, köztük én is, Niallhez mentünk. Ott aludtunk egészen hajnalig. Ennyi volt az egész este.

- De én…

- Megértem hogy félreértetted a képet, én is így reagáltam volna ha Daniellet egy idegen férfi csókolgatja.

- …és én meg…. –még beszélni sem tudtam a sokkos állapotban.

- Menj vissza hozzá.

- Én teljesen hülye vagyok.

- Nem vagy hülye, csak félreértetted. Nem baj, ilyen még a legjobb kapcsolatokban is előfordul.

- Vissza kell mennem és bocsánatot kell kérnem tőle. –mondtam még egy kicsit pityeregve.

- Nem kell. –egy ismerős alak lépett be a másik szobából. Zayn Malik személyesen.

- Te meg mit keresel itt? –kérdeztem

- Gondoltam hogy Liamet hívod fel. Ő a legnormálisabb közülünk. –Zayn finoman megütögette Liam vállát.

- Haha. Vicces vagy. Na de én megnézem mi a helyzet a konyhában. –Liam

Figyelemmel kísértem Liamet amíg átmegy a másik szobába, csakhogy ne kelljen Zaynre néznem.

- Nem hallgattál végig…  -mondta Zayn kölyökkutya szemekkel

- Tudom. Hülye voltam. Sajnálom.

- Nem kell sajnálnod. Én is ezt tettem volna a helyedben.

- Mit? Az ordibálást vagy a hisztérikus sírást?

- Valószínűleg mind a kettőt. –nevetett

- Gondolom most rám sem akarsz nézni.

- Dehogyis! Szó sincs ilyenről. Nem hibáztatlak azért. Nem a te hibád. Tényleg félreérthető helyzetben kapott le minket a fotós. De ez benne van a pakliban. Szóval ha legközelebb találkozol valami hasonló kinézetű képpel, akkor ne gondolj rosszra. Tudod, én nem szoktam rosszalkodni. –nevet

- Nem, se soha. –mosolyogtam.

- Végre látom a szép mosolyodat. Legközelebb ne rejtsd el előlem.

- Rendben. Úgy lesz.

- Na gyere ide te kis mézes mackó. Ölelj át! –azonnal Zaynnek vetődtem és szorosan átöleltem. Sikerült megint hülyét csinálni magamból. Nem hiszem el hogy ilyen nagy a féltékenységi csomó a kapcsolatunkban. Ezen a csomón néha lazítani kéne.

- Halljátok, ezeknek a kapcsolatuk olyan,mint valami brazil szappanopera. –nevetgélt hangosan Niall a másik szobából.

- Niall? Mit keres itt Niall? –Zaynre néztem gyanakvó szemekkel.

- Hát, szóval, a srácok még mindig itt vannak. Még nem mentek haza.

- Úgy érted most mindent hallottak?

- Mindent. Szóról szóra. –kiabált Hazza a másik szobából.

- Ezen már nem is lepődök meg. –mondtam

- Most már előbújhattok! –kiáltott át Zayn a srácokhoz.

- Na végre. Niallel kibírni egy kis szobában kész emberkínzás. –panaszkodott Louis

- Nem én tehetek róla hanem a sajt. –vágott vissza rá Niall.

- Akkor most végre kibékültetek? –Harry

- Nem is voltunk összeveszve. Igaz? –Zayn

Bólintottam egyet. Végül is hivatalosan is nem voltunk összeveszve, mert a dolog tárgytalan volt.

- Ja és ha már így kibékültünk, akkor el szeretnék mondani valamit. –mondtam

- Ne ijesztgess! Mondjad! –Zayn

- Szóval én és Fernando…

- Húú, rosszat sejtek. –Niall

- Niall hagyd hogy végigmondjam! Szóval én és Fernando elég jóban lettünk mostanában. Szóval ne legyél féltékeny ha itt-ott beszélek vele telefonon vagy elmegyünk valahova HÁRMASBAN vagy NÉGYESBEN vagy TÖBBESBEN. –itt a számokat erősen kihangsúlyoztam.

- Oké, minden rendben lesz. Köszi hogy előre szóltál. Különben leszedtem volna a srác fejét. –Zayn

- Nincs több féltékenykedés. Végleg! Ennyi volt! Mostantól pedig mindent elmondunk egymásnak! –mondtam

- Mindent?? –kérdezte Zayn halkan.

- Miért van valami titkolni valód?

- Neem. Nincs. –vigyorgott

- Na ki vele! Most vagy soha!

- Szörnyű anyós lesz belőled. –nevetett Liam

- Csend! Most éppen faggatom! Na szóval? Mi van olyan fontos dolog amit eltitkoltál eddig előlem?

- Srácok? Addig kimennétek? –Zayn

- Húha! Ez valami nagy dolog lehet. –Harry

- Inkább menjünk ki srácok. Nem szeretnék szívrohamot kapni. –Louis

- Akkor? Elmondod?

- Nyúljál bele a zsebembe!

- Mi?

- Csak nyúlj bele!

- Hát jó.

Belenyúltam Zayn farmer zsebébe és 2 repülő jegyet vettem ki onnan.

- Ez meg mi? –mutattam a két színes papírlapot.

- Repülőjegy. Azaz 2 repülőjegy.

- Ez most nekünk?

- Miért? Szerinted kinek vettem? Jaj bocsi, ezt magamnak és annak a szőke lánynak vettem.

- Na ne hülyéskedj. Ez most komoly?

- Nyisd ki! Nézd meg hova szól.

Óvatosan kinyitottam az egyik repülőjegyet. nagy betűkkel bele volt írva,hogy Hawaii. A szám is tátva maradt.

- Hawaii? Mi? Mi menni Hawaii? –motyogtam össze-vissza

- Igen, mi menni Hawaii. Holnapután menni Hawaii. Addig gyorsan összepakolni.

- De a suliból is el kell kéredzkednem! Azt sem biztos hogy elengednek hiszen még csak év eleje van.

- Nem aggódni, Zayn mindent elintézni.

- Aranyos vagy, és csak úgy megengedték .El sem hiszem hogy Hawaiira megyünk. Amúgy miért is megyünk?

- Zayn gondolni, hogy aranyos ajándék lenni Katynek.

- Hagyd abba az i-zést!

- Bocsi! –nevet

- Még soha senkitől nem kaptam ilyen ajándékot. Rám költöd az összes vagyonod.

- Miért kire költsem ha nem rád?

- Magadra.

- Költök én magamra éppen eleget. Ez a kis út nem tesz semmit.

- Kis út? Hawaiiról beszélünk!

- Lehet. De most jó lenne hazamenni. Még fel kell hívnom az utazási irodát.

- Oké. Akkor szóljunk a srácoknak,hogy elmentünk.

- Nem kell! –Louis kiabált az ajtó túloldaláról.

- Ezek már megint hallgatóztak.

- Kezdd megszokni! Na, de mi mentünk srácok! Majd 1 hét múlva találkozunk. –Zayn

Elindultunk hazafelé. Zayn szorosan fogta a kezemet, úgy sétáltunk át a mi házunkhoz. Varázslatos kimondani,hogy a mi házunk. Hiszen nemrég még csak látogatóban voltam itt Londonban Peggie néninél. Aztán sikerült ideköltöznünk, aztán sikerült összeköltöztünk. Ez a nyár kissé mozgalmas volt.

*2 nap múlva, már a repülőtéren*

- Ugye elhoztad az útleveleket? –kérdezte ijedten Zayn

- Nyugi elhoztam.

- És a napszemüvegemet odatetted?

- Azt is odatettem.

- Naptejet raktál?

- Nyugi már. Mindent raktam. Úgy csinálsz,mintha most repülnél először.

- Ez most tényleg különleges alkalom. Hawaiion még sosem voltam. Ez még nekem is új lesz.

- Hát igen. Azt mondják Hawaiion jó pasik vannak. –direkt húzni akartam Zayn agyát.

- Igen, de jó csajok is vannak. –erre visszavágott a saját fegyveremmel. Ez nem ér.

Végre átmentünk minden ellenőrzésen, majd felszálltunk a gépre. Zayn nagyon ideges volt, de fogalmam sincs hogy miért. 




(Kicsit megkésve, de mégis fent van az új rész! Ha valaki visszaél a nevemmel, azt nem szeretem. Remélem hogy többször nem fordul elő ilyesmi. Köszi, jó olvasást! Remélem tetszik majd:) Ha olvassátok akkor majd dobjatok meg pár komival:D Örülnék neki:D -az IGAZI Szandee:D )