Part 31

Az erdő közepén álltunk és vártuk hogy valaki okosat mondjon. Nem kellett sokat várni a csodára, Zayn volt az első aki felszólalt:

- De hülyék vagyunk! Hiszen mindenkinek van mobilja. Hívhatnánk segítséget. –mondta Zayn örömmel telve.

- Szerinted nem gondoltam rá? Csak az a baj,hogy itt nincs térerő. –Louis rontotta el Zayn hangulatát.

- Ez tényleg igaz. Akkor fogalmam sincs. –mondta Zayn szontyolodott arckifejezéssel.

- Próbáljunk meg visszamenni valahogy, hátha tudunk emlékezni a visszaútra. –Liam

- Szerintem meg szét kéne válnunk! –mondta Niall mosolygós arckifejezéssel.

- Stipi-stop, én Katyvel megyek. –Harry

Harryre néztem, majd felemeltem a szemöldökömet.

- Hülye ötlet. –mondtam

- Szerintem is. –Zayn egyből megmondta a véleményét a Harry ötletéről.

- Szerintem meg menjünk erre. –Eleanor egy hatalmas fenyőfa felé mutatott.

- Talán így jó lesz. –Liam

- Akkor nem válunk szét? –mondta Harry szomorú kölyökkutya arccal.

- NEM! –hangosan és határozottan kijelentettem.

- Na akkor menjünk arra amerre Eleanor mondta. –Danielle

- De ha eltévedünk, az a te lelkeden szárad. –mondta Niall Eleanornak

- Már eltévedtünk nem? –Eleanor

- Ja,tényleg. De akkor is a te lelkeden szárad ha másodszorra is eltévedünk. –Niall

- Vállalom a felelősséget. –Eleanor

- Jó lesz, ha gyorsan megtaláljuk a helyes utat, mert nekem holnap suli kezdés van. –mondtam

- Még középsuliba jársz? –kérdezte Liam

- Sajna. Év vesztes vagyok. Különben már a fősuli padjait koptatnám. –mondtam

- Aha értem. Egyébként milyen szakot választanál? –kérdezősködött tovább Liam (persze a beszélgetésünk közben már sétáltunk visszafelé. Legalábbis remélem hogy a jó irányba megyünk.)

- Hát, lehet hogy hülyén hangzik, de menedzser szeretnék lenni. –mondtam félénken.

- Ezt még nem is mondtad, de tényleg jó ötlet. Majd lehetsz a menedzserünk. –mosolygott rám.

- Az igen. Bátor vagy csajszi. –Eleanor

- Hát igen. Elég veszélyes meló. –mondtam

- Már magam előtt látom. Katy a mi menedzserünk lesz. Egy elegáns kosztümben és magassarkúban telefonál egy halom mappával a kezében, majd Zayn odamegy hozzá a koncert után, s beinvitálja őt az öltözőbe pár órára, mi addig kint állunk a sikoltozó lányok tömegében, mert Katy elfelejtett szólni a biztonságiaknak a testi épségünk érdekében. –Niall olyan átéléssel mondta mind ezt, mintha tényleg úgy gondolná,hogy mindez megtörténik.

- Se! –vágtam rá.

- Nekem tetszik a történet. –vigyorgott Zayn

- Vicces sztorikat találsz ki te Irish man. –Danielle

- Na ez jó. Irish man. –Niall nevetett azzal a tipikus Nialles nevetésével.

- Srácok! –Louis felkiáltott

- Mi az? –Liam is.

- Egy ház vagy nyaraló. Ott. –Louis mutatott egy hatalmas nyaralóra.

- Föld a láthatáron. –Niall vicceskedett. Ismét.

- Ég a villany. Biztos vannak itt. –Eleanor

- Akkor gyerünk, kérdezzük meg hogy merre van a visszaút. –Danielle

Mindnyájan elindultunk a hatalmas nyaraló felé. Tényleg, szó szerint monumentális nyaraló volt. Vagy inkább nevezzük luxus nyaralónak. Hatalmas ablakok és hatalmas üveg ajtók. Biztos volt 2 emeletes.

Odaléptünk a bejárathoz, de be volt zárva. Szerencsére az ablak nyitva volt, és így be tudtuk kiabálni a szokásos „Hahó! Van itthon valaki?”dumát. Hallottunk némi mozgolódást az ajtó felől, és vártuk hogy az ismeretlen illető kidugja a fejét. Hallottuk a kulcscsomó zörgését a zárban. Gondoltuk meghallotta a kiabálásunkat.

Az ajtó lassan kinyitódott. Egy ismerős alak bújt elő a viszonylag sötét szobából. Nem hittem a szememnek. Ez lehetetlen. Ez nem létezik. Pont Ő? itt? Az ismeretlen erdő közepén?

Hölgyeim és Uraim, Bruno Mars állt az ajtóban papucsban, torna naciban és egy egyszerű fekete kopott felsőben.

A lélegzetem  és a szívverésem is megállt. Itt lesokkoltam. De nem csak én. Mindenkinek tátva maradt a szája. Én valami szakállas ősemberre számítottam, de ehelyett Bruno Marst kaptam. Nem számít, beérem és vele is.

Meglepettségünkben senki nem tudott megszólalni. Csak álltunk ott tátott szájjal és bámultunk, mint borjú az új kapura. Bruno Mars, a világhírű énekes, élő legenda, akiért élek-halok itt áll velem szemben! Ez lehetetlen. Pont itt találkozok vele? Egy angliai erdő közepén? Még álmomban sem gondoltam volna hogy egyszer találkozok vele,nem hogy egy erdő közepén…

- Sziasztok srácok! –mondta Bruno Mars NEKÜNK.(ezt nem lehet feldolgozni…)

- Helló. Te itt? –Liam megpróbált egy épkézláb mondatot összehozni. Hát, ennyit sikerült.

- Kicsit behúzódtam a világ elől…és ti? Mit keres a híres One Direction és barátnőik az erdőben? –kérdezte mosolyogva.

- Eltévedtünk. Aztán itt kötöttünk ki. –Zayn beszélni próbálkozott

- Értem. Nekem van térképem, tudok adni, de ha nem siettek akkor be is jöhetnétek egy kicsit. –beinvitált minket Ő, az Istenkirály, a cool Bruno Mars.

- Köszi.- mondta Louis Brunonak.

- Sosem gondolta volna hogy a One Directionnel egyszer az erdőben fogok találkozni. –nevetett

- Hát mi sem gondoltuk, hogy téged egy angol erdő kellős közepén találunk meg. –Zayn

- Gyertek beljebb. –beinvitált minket a hatalmas ebédlőbe, majd leültünk a hófehér bőr kanapéra.

- Ne legyen udvariatlan, be sem mutattuk a lányokat. –Liam

- Ó, rendben. Végre megismerhetem az 1D csajait is. –nevetett

- Ő itt Eleanor, Louis barátnője, Katy, Zayn barátnője, és ő itt Danielle. Na ő az enyém. –Liam

- Niall? Harry? Nektek nincs? –kérdezte Ő.

- Hallod tudja a nevemet. –Niall halkan odasúgta Danielle fülébe, de olyan halkan,hogy még én is hallottam a kanapé másik feléről. Hirtelen Peter arcára néztem, aki csak lazán elmosolyodott.

- Ja, nekem is van. Csak most otthon van, ugyanis bordatörése volt. –magyarázta a totális zavarban levő Niall.

- Ó, sajnálom. –Bruno

- Nekem nincs. –mondta Harry szomorú arcot vágva.

- Ne aggódj, majd lesz. Hiszen ti olyan híresek vagytok,hogy minden lányt megkaphatnátok. –Bruno Mars

- Hehe. Ez igaz. –nevetett Harry

- Bocsi, de még extázisban vagyunk. Ezt még álmunkban sem gondoltuk volna,hogy veled, pont itt. –Zayn

- Én is már régóta szerettem volna találkozni veletek, de lefoglalt a turné és a sok koncert. Ezért is vagyok most itt. Elbújtam a világ elől hogy kicsit kipihenjem magam. Tudom, elég eldugott helyen van, de éppen ez a lényeg. Senki nem gondolná hogy itt vagyok.

- Megértsük. Nálunk is sokszor ez a helyzet. Csak nekünk nincs hová bújnunk. –Harry

- Amúgy nagy rajongód vagyunk. Mindnyájan. –Eleanor

- Köszi, ez megtisztelő. Főleg tőletek. Mindnyájatoktól.

- Igen, még mindig nem tudom felfogni. –motyogtam

- Aztán ti hogy tévedtetek el? –kérdezte Pete Hernandez.

- Valaki rossz térképet hozott. Ugye Louis? –Danielle

- Ja igen. Véletlenül összecseréltem a térképeket. –magyarázta a sokkos állapotban lévő Louis

- Értem. Gondolom haza szeretnétek jutni.

- Vagy legalábbis a nyaralóig. Innen nem messze van a családi nyaralónk és ott voltunk a hétvégén. –Louis

- Louis, itt van tőled pár méterre Bruno Mars nyaralója és te nem is szólsz? –vicceskedett Harry

- Szerinted tudtam róla? –nevetett Louis

- Ez egy titokzatos ház. Eltűnik mindenki elől. –nevetett Bruno

- Nagy tisztelőid vagyunk. Nagyon szeretjük a zenédet. –Niall dicsérte a híres énekest, aki pontosan mellettem ült.

- Köszi, én is bírom amit ti csináltok. Látszik hogy sok munka van benne. Nem akármilyen srácok vagytok. Árad belőletek a tehetségesség. Sőt, nem akármilyen barátnőitek vannak. –ezzel minket dicsért.

Mi hárman, csajok csak halkan nevettünk.

- Csinálhatnánk egy közös képet? –Niall feltette a bátor kérdést.

- Hát persze. Sőt, már kérni akartam. –mondta Bruno

Mindnyájan odaálltunk egy közös kép erejéig. Zayn beállította a telefonját, hogy időre fényképezzen, majd gyorsan odafutott közénk. Elkészült a híres kép. Komolyan mondom, nagyon jó lett.

- Köszi a képet, nagyon rendes vagy. –Louis

- Ez csak természetes. Figyeljetek, ha már így egybegyűltünk és úgy is szerettem volna már találkozni veletek ezzel kapcsolatban…szóval az a régi vágyam,hogy összejöhetnénk egy közös dal erejéig. Mit szóltok hozzá? –kérdezte az élő legenda

- Hát ez fantasztikus. – Harry

- Frenetikus. –Liam

- Fenomenális. –Zayn

- Fergeteges. –Louis

- K**va jó! –Niall

Mindenki Niallen nevetett. Mindig tud valami aranyköpést a helyzetnek megfelelően.

- Látom örültök neki. Ez nagyon jó. A dal már készen is van. Ezt nektek tartogattam. Ha gondoljátok megmutatom.

- Az csúcs lenne. –Liam

- Akkor hozom a gitáromat. Mindjárt jövök. –mondta és felment az emeletre, a márvány-lépcsőn.

- Ezt nem hiszem el! Ez király! –Niall

- Louis, imádlak! –Eleanor egy puszit nyomott Lou arcára.

- Bizony. Ha nem hagytad volna el a térképet, most nem lennénk itt. –Zayn

- Ugye,hogy megérte? –Louis

- Louis, Isten vagy. –mondtam

- Ezt már egyszer mondtad. –tudtam,hogy Louis mire gondol, de inkább nem reagáltam rá.

- Na, már itt is vagyok. –lehozta a gyönyörű, csilli-villi gitárját.

- Hű, milyen szép gitár. –dicsértem meg a pompás darabot.

- Köszi. Ő itt Leona. Nem Liam, nem Leona Lewis. –nevetett

- Óh, kár. Pedig Ő is szép! –Liam

- Na! –Danielle oldalba bökte Liamet.

- Ezt jegyezd meg Liam! A nőkkel mindig óvatosnak kell lenni... Nem mindegy,hogy milyen nevet mondasz. A legtisztább dolog,ha a csaj nevét felírod a kezedre, így nem felejted el és nem mondasz neki mást. Higgy nekem. Tapasztalatból mondom. –nevetett

- Ezt jó lesz megfogadni, hallod Liam? –Danielle

- Hallom. –halkan szólt vissza.

Mivel közvetlen mellettem ült, megpillantotta a tetoválásomat.

- Nagyon szép tetkó. Zayn…szerencsés pali a barátod. Figyelj Katy!(Úristen,tudja a nevemet)A másik csuklód még szabad. Nem akarsz egy „BM” feliratot oda? –viccelődött velem Bruno Mars.

- Lehet la szó. –nevettem

- Haha Vicces. –Zayn sem vette komolyan, csak hülyéskedett.

- Á, és Eleanor. Már sok jót hallottam rólad. –mondta BM.

- Köszi, én is rólad. Mily meglepő. –nevetett

- Szerencsés ember a te barátod. –mosolygott

- Tudom. Megtaláltam a világ legjobb nőjét. –Louis

- Khm…Enyém a világ legjobb nője.- Zayn

- Nem, mert az enyém. –Liam

- Nem, mert az enyém. –Niall

- Hát, mit is mondhatnék. Szeretem a macskámat. –Harry

- Olyan viccesek vagytok srácok. –nevetett az élő legenda is

- Már sokan mondták róluk. –mondtam

- Na, de vissza a dalhoz. Elkalandoztam itt a sok jó nő mellett. –erre felénk fordult.

- Niall, Niall! Jelentsd be a dalt, azon a tudod… -Zayn

- Ja, jó. Mi is a dal címe? –kérdezte Niall Brunotól.

- Your Eyes. –Bruno

- A színpadon Bruno Mars! Innen a nappaliból. A dal címe pedig: Your Eyes. –Niall mondta azon az X Factor bemondós hangján, vagy más néven szinkronhangon.

Bruno Mars elénekelte a dalt gitár kíséretében. Komolyan mondom, ez a dal tökéletes. Érzelmes, de mégsem csöpögős. Egyszerűen tökéletes. Habár Mit vártunk Bruno Marstól?

A dal végén aztán mindenki tartott egy 3 másodperces csendet. Kellett egy kis idő,hogy észhez térjünk. Még mindig a dal hatása alatt voltunk.

- Ez valami eszméletlen volt. Most komolyan. –Liam

- És az a magas hang! Az valami istenkirály. –Zayn dicsérte az egyik szóló részt.

- Igen. azt a részt neked szántam. A magas hangot. Neked az megy. –Bruno

- De nem jobban mint neked. Egyébként kösz az elismerést. Ez megtisztelő számomra. –Zayn

- Igazán nincs mit.

- Ez a dal a giga sláger lesz. Érzem… -Niall

- Remélem úgy lesz ahogy mondod. Egyébként a dal többi részét majd megbeszéljük. Majd dumálok a menedzseretekkel és majd a stúdiómban felvesszük. Persze csak ha tetszik, mert nem akarok semmit sem rátok erőltetni.

- Ez ne tetszene? Ez valami mesés. Még soha, senki nem írt nekünk ilyen jó dalt, és nem túlzok. –Louis

- Tényleg nagyon jól sikerült. –Danielle

- Ügyes vagy, nagyon. –Eleanor

- Várjatok, még extázisban vagyok. –mondtam.

- Akkor tényleg jót csináltam. –Peter/Bruno

- Te amihez hozzányúlsz, az világsláger lesz. Megtiszteltetés lesz veled dolgozni. –Niall

- Köszi srácok, veletek is. Egy álmom válik valóra hogy veletek dolgozhatok.

- Nagyon jó a dal, ez nem kérdés. Főleg amikor a refrén megy: Close your eyes….eszméletlen,überklasszis,zsírkirály.

- Jól van srácok. Most alaposan megnöveltétek az ego-szintemet ezzel a sok dicsérettel.

- Az volt a cél. –Harry

- Csajok! Nem jöttök velem? –kérdezte a gitárvirtuóz papucsos innen mellőlem.

- Hova? –Danielle

- Csak ide a nyaralóban. Körbe vezetlek titeket.

- Mi nem mehetünk? –Harry

- Lányoké az elsőbbség,tudjátok.

- Értjük. –Liam

- Akkor menjünk. –mondtam

El sem hiszem- Bruno Mars titkos nyaralójában vagyunk és körbe is vezet minket,lányokat. A fiúk meg ott maradtak a nappaliban.

- Hú,jó nagy ház. –mondtam

- Bizony ám. Még a nagyapámé volt. Itt lakott,amikor hazajött Hawaairól. –mondta

Az egyik szobából vezetett minket a másikban, mígnem elérkeztünk a legnagyobb,legszebb szobába. A fal teli volt kislemezekkel, újságcikkekkel, fényképekkel, autogramokkal.

- Aztakutyafájátamindenségitneki. –mondta Eleanor, de így egyszbe.

- Ez csodaszép. –mondtam kissé visszafogottabban mint Eleanor.

- Itt tartom a gyűjteményem töredékét.

- Valahogy el is felejtettem hogy holnap suli. Ez eszméletlen. Mintha álmodnék. –mondtam és közben bámultam a különböző gitárokat, gitárhúrokat kiakasztva a falon.

- Még középsuliba jársz? –kérdezte Bruno

- Igen,mindenki megkérdi. Sajnos évvesztes vagyok.

- Ó, értem.

- Légyszi, csinálhatnánk egy közös képet itt? Nagyon örülnék neki. –Danielle

- Persze, akár többet is. –válaszolta vissza rá.

-Katy,légyszi! –Dan átnyújtotta nekem a telefonját,hogy fényképezzem le őket együtt. Gyorsan elvégeztem a rám szőtt feladatot.

- Te egyébként táncolsz ugye? –kérdezte Bruno Danielletől.

- Igen, táncolok. Már feltűntem pár videoklipben is. –Danielle

- Igen, tudom. Láttalak. –mosolygott.

- Tényleg? –Danielle

- Komolyan mondom. A rajongós vagyok. –Bruno

- Ezt inkább én mondhatnám el. –Dan

- Majd ha lesz valami klipforgatás, akkor szívesen látnálak.

- Ezt most vegyem úgy hogy szerepelhetek az egyik klipedben? –kérdezte Dan

- Akár többen is. –nevetett

- Milyen szerencsés valaki. –Eleanor

- Te meg modellkedsz. Eltaláltam?

- Igen. De most jelenleg szabadságolok. –Eleanor

- Téged is szívesen látnálak a klipjeimben. Ha nem is táncolnál, de biztosan találnánk neked helyet. Katy, neked is.

- Óh,köszönöm. Ez megtisztelő. –mosolyogtam

- Úgy hallottam,hogy te még új vagy a bandában. Igaz? –kérdezte Bruno Mars tőlem.

- Igen, még újonc vagyok. Zaynnel még csak a nyár elején ismerkedtünk meg. –mondtam

- Ja igen, a liftes sztori.

- Azt te honnan tudod? –kérdeztem meglepődötten

- Ez a bulvárélet. Ha híres vagy vagy hírességgel találkozol, az napvilágra kerül.

- Húha, akkor mennyi minden terjenghet rólam a neten. –mondtam

- Szerintem csak jó. Lehet rólad rosszat mondani? –mosolyogott rám

- Szerintem lehetne.

- Például? –kíváncsiskodott egy kicsit.

- Hm…most nem jut eszembe semmi.

- Na látod. –nevetett

(eközben a nappaliban)

- Most komolyan. Bruno Mars lenyúlta a csajainkat? –Zayn

- Inkább ő, mint valaki más. –Louis

- Ez igaz. –Liam

- Addig is csend van. –Harry

- Szerintetek lehet itthon valami kajája? Pofátlanság lenne benézni a hűtőjébe? –Niall

- Ő, igen az. –Louis

- Óh, kár. –Niall

- Mikor jönnek már? –türelmetlenkedett Zayn

- Nyugi. Biztos jól elvannak. –vicceskedett Harry

- Kíváncsi vagyok hogy Peternek van-e barátnője. Pofátlanság lenne megkérdezni? –Niall

- Kérdezd meg! –Liam

- Meg is teszem. –Niall

- Ezt mind ki kell írni Twitteren. –Harry

- Igen, de azt nem kell hogy hol találkoztunk vele, mert még minden rajongó idecsődülne. –Liam

- Ez igaz. Akkor majd óvatosan fogalmazok. –Harry

- Felhívom Katyt, kíváncsi vagyok hol vannak. –Zayn

- Itt van térerő? –Louis

- Itt van. Még Wifi is. –Zayn

- Addig kiírom a Twitterre a dolgokat. –Hary

- Én is. –Niall

- Addig én meg felhívom Katyt. Csak úgy viccből. –Zayn

- Miért? –Louis

- Majd meglátod. –Zayn

(eközben az egyik szobában Brunoval)

„Today I don't feel like doing anything. I just wanna lay in my bed.” – megcsörrent a telefonom. Zayn hív. Én egyből kinyomtam. Tudtam hogy tudja hogy mi a csengőhangom, és ezért hívott fel. Azért,hogy zavarba hozzon. Milyen kis alattomos.

Igen, szóval a Lazy Song-ra csörögtem. Kicsit hülyén éreztem magam, mert  itt áll előttem az, aki ezt a számot énekli, azaz Bruno Mars.

Amint kinyomtam a telefonomat, nem kellett sok, Peter Gene Hernandez folytatta a dalt.

- Don't feel like picking up my phone, so leave a message at the tone, 'Cause today I swear I'm not doing anything. –énekelte tovább.

(eközben a nappaliban)

- Halljátok ezt? Ez nem a Lazy Song? –Niall

- De az! És ő énekli, élőben. –Liam

- Ó, már értem miért miért csörgetted meg Katyt. –Louis

- Nézzük meg! –Harry

- Gyerünk! –Zayn

Az 5 srác, vagy nevezzük One Directionnek, felmentek az emeletre. Mentek az ének után, mígnem odaértek hozzánk.

- Nem zavarunk? –Liam bekukucskált az ajtón.

Daniell rázta a fejét ami azt jelentette,hogy nem.

Bruno Mars beinvitálta a srácokat a szobába, majd azt mutogatta nekik,hogy énekeljék vele együtt a dalt. A srácoknak nem kellett könyörögni. Egy közös éneklés Bruno Marssal? Ez kihagyhatatlan! Idióta az aki kihagyná!

Immáron hatan énekelték a számot, majd a szám végén Bruno egy másik dalba „kapcsolt át”.

- I've tried playing it cool ,But when I'm looking at you ,I can never be brave ,Cause you make my heart race . –most nem szólóban nyomatták,hanem közösen énekelték a dalt. Mind a hatan vigyorogtak,mint a vadalma. Bruno Mars a One Thinget énekli a One Directionnel együtt? Ez valami csoda! Ez nem álom! Ez a valóság!

Mi lányok, csak álltunk és örömmel az arcunkon figyeltük a rögtönzött kórust.

- Nahát, ez fantasztikus volt srácok! –Bruno Mars

- Ezzel mi is ugyanígy vagyunk. –Zayn

- Nagyon ügyesek vagytok, habár ez nem meglepő . –Bruno

- Köszönjük, te is nagyon király voltál. Szokás szerint. –Harry

- Na,hogy tetszett csajok? –Bruno Mars ránk nézett.

- Fenomenális volt. –Danielle

- Észveszejtő. –Eleanor

- Pompás volt. –mondtam

- Akkor jó. örülünk,hogy tetszett a kis koncert. –nevetett Bruno Mars

- Nem akarok ünneprontó lenni, de mennünk kéne. nemsokára sötétedik és még vissza kell érnünk a nyaralóhoz. –Louis

- Igen, ez igaz. Sőt, még haza is kell jutnunk valahogy. –Zayn

- Paul majd eljön értünk, az nem gond,csak a nyaralóig lesz kicsit zűrös. –Liam

- Ha gondoljátok elkísérhetlek titeket. –Bruno Mars

- Az nagyon jó lenne. –Danielle

- Igen. Szerintem mi még térképpel is eltévednék . –mondtam

- Igen, az lehet. –Niall

Bruno Mars felajánlotta,hogy elkísér minket egészen a nyaralónkig. Fogalma sem volt,hogy az hol is van, de aztán elmagyaráztuk neki, hogy van 2 hatalmas fenyőfa, és az között van. Úgy már tudta.

Nekivágtunk a visszaútnak. Az egész úton beszélgettünk vele,de úgy,mintha már ezer éve ismernénk egymást. Tök közvetlen volt és barátságos. Mindenféléről kérdezett és mi örömmel válaszoltunk minden kérdésére. Bár mi is feltettünk neki néhány kérdést, s ő is megpróbált mindre korrekten válaszolni.

Végül odaértünk a nyaralóhoz. Bruno Mars segítségével persze. Nélküle még mindig ott lennénk az erdő közepén.

- Hát srácok, örülök hogy találkoztunk. –Bruno Mars

- Mi is örvendünk a szerencsének hogy találkozhattunk veled. –Liam

- Pont a kerek erdő közepén. –Harry

- Mint valami mesében. –Zayn

- Bizony. Figyeljetek, majd a menedzserem felhív titeket a dallal kapcsolatban.

- Oké, nagyon örülnénk neki hogy ha veled dolgozhatnánk. –Louis

- Hát még én, és lányok, nagyon örülök hogy megismerhettelek titeket.

- Mi úgyszint. –mondtam

Végül aztán hosszasan elköszöntünk az énekestől, aki visszabandukolt a luxus- nyaralójába. Mi bementünk a mi kis szerény nyaralónkba és összeszedtük a maradék holminkat, majd felhívtuk Pault, hogy jöjjön értünk.

Nem telhetett el fél óra, máris itt volt értünk a kisbusszal. Bepakoltuk a holminkat a busz aljába, majd felszálltunk rá.

A buszon mindenki se perc alatt elaludt. A többire más nem is emlékszem. Csak annyira,hogy én Zayn karjaiban aludtam el. Vagy úgy is mondhatnánk,hogy egymáson aludtunk. Zayn neki volt dőlve az ablaknak, és pedig Zaynnek. Egész kényelmesen el tudtunk helyezkedni mind a ketten.

Végül is kiválóan telt a nyári szünet utolsó napja. Igaz,hogy eltévedtünk az erdőben, de Louisnak hála, találkozhattunk egy élő legendával, Bruno Marssal. Még az álmaimban sem gondoltam volna hogy pont az erdő közepén futunk össze vele. De ez már így alakult. Hatalmas mákunk volt. Ez egy igazi élmény volt számunkra.

De sajnos holnap jön a neheze. A suli első napja. Új osztálytársak, új tanárok, új környezet...

Part 30

Mindenki Harryre figyelt. Úgy ültünk ott körben, mint a kisgyerekek az oviban. Vártuk az óvónéni vagy az óvóbácsi ötletét.

- Nem lenne jó,hogy ha… -Harry nem tudta befejezni a mondatát, mert Louis közbevágott.

- Nem lenne jó, hogy ha elmennénk aludni? Holnap nagy túrát terveztem. Jó lenne mindenki kipihent lenne addigra. –mondta Lou

- Én azt akartam mondani hogy bújócskázzunk! –Harry bedobta a durcit, mivel nem az ő ötlete lett elfogadva.

- Harry! Azt hittem valami értelmesebbel állsz elő. –Danielle

- Harrynek ez az értelmes. –Liam

- Szerintem én elteszem magam holnapra. Louisnak igaza van. –Danielle

- Szerintem is jó ötlet. Eléggé kifárasztott a mai fürdőzés. –Niall

- Na látjátok! Én kellettem ide. –mondta Louis önelégült arckifejezéssel

- Ha már mindenki aludni megy akkor már én sem maradjak ki a sorból. –mondtam

- Igen, majd nemsokára megyünk aludni. –Zayn oldalba bökött, de úgy,hogy a többiek ne lássák.

- Mi az? –kérdeztem halkan

- Majd elmondom. –Zayn halk hanglejtéssel válaszolt.

Zayn titokzatossága kíváncsivá lett. Vajon mit akarhat mondani?

Én ott ültem egymagam a kanapén, míg a többiek megvitatták,hogy ki megy zuhanyozni először. Louis a fejével az ajtó felé mutatott, jelezve Zaynnek,hogy négyszemközt szeretne beszélni vele. Vajon miről beszélgethetnek? Már furdalta az oldalam a kíváncsiság.

Egyszer csak mind a ketten bejöttek az ajtón. Mivel már mindenki felment az emeletre, csak magányosan üldögéltem. Louis rám nézett,majd Zaynre. Nem szólt semmit, csak csendesen felment az emeletre a többiekhez.

- Mi az, nem megyünk aludni? –kérdeztem

- Mi nem. Más programunk van. –mondta Zayn huncut mosollyal.

- És mégis mi?

- Titok.

- Ne kínozz! Tudod milyen kíváncsi vagyok!

- Majd megtudsz mindent a maga idejében. Szerintem öltözz fel.

- Minek öltözzek fel?

- Ne kérdezd, csak csináld.

- Igenis Kapitány!

Fogalmam sem volt hogy ezek már megint min törték a fejüket. Na mindegy. Azt csináltam amit Zayn mondott.

- Ne szóljunk a többieknek hogy elmegyünk?

- Nem szükséges. Lou majd szól nekik.

- Oké. Te tudod.

Zayn felvette a kabátját, majd én is ugyanezt tettem. Kiléptünk az ajtón a korom fekete sötétségbe.

- Most már elárulod hogy hova megyünk? –kíváncsiskodtam

- Az legyen meglepetés. –válaszolt vissza.

Nem kérdezősködtem tovább, csak mentem utána.

Mentünk, mendegéltünk, míg egy kis házhoz nem értünk.

- Itt vagyunk. –mutatott a házra

- Itt? Mégis hol? –értetlenkedtem

- Ez Louis privát nyaralója.

- Értem, de miért jöttünk ide? –még mindig nem értettem a dolgot.

- Louis ide szokott jönni „pihengetni” Eleanorral. Most már érted?

- Eleanor ezt bezzeg nem mondta el. A kis hamis.

- Ide szoktak jönni. Itt bújnak el a világ elől…és…Louis odaadta a kulcsokat.

- Mi? Hogy? Odaadta?

- Igen ,úgy ahogy mondom. De ne félj. Louis megesküdött hogy nem mondja el senkinek hogy vagyunk. A többiek úgy tudják,hogy mentünk tűzifát szedni az erdőbe.

- Remélem Lou igazat mond.

- Most az egyszer megesküdött.

- És egyébként miért hoztál ide? –persze már amikor ideértünk tudtam,hogy mi a terve Zaynnek, csak szerettem volna az ő szájából hallani.

- Azért hoztalak ide,hogy ne zavarjanak meg minket semmiben.

- Ó, és miben zavartak meg minket? –pimaszkodtam Zaynnel.

- Ha bemegyünk, megmondom.

Bementünk Louis nyaralójába. Kb. ugyanúgy volt minden berendezve,mint a másikban. Levettem a kabátomat és felmentem az emeletre.

Az emeleten nem matracok voltak,hanem egy hatalmas franciaágy. Ejnye Louis. Gondoltam magamban. Amúgy ezt bezzeg nem mondta el Eleanor. Na de majd én kifaggatom őt rendesen, ugyanúgy ahogy ő tette velem.

Pár perc múlva Zayn is megérkezett. Ő is meglepődött a hatalmas ágyon.

- Louis, Louis. Ezt nem gondoltam volna róla hogy ekkora Casa Nova. –Zayn

- Hát én sem.

Éreztem,hogy Zayn egyre közelít felém. Egyre közelebb és közelebb jött hozzám, mígnem már szorosan álltunk egymás mellett.

- Na nézzük csak azt a huncut inget. –Zayn elkezdte lassan kigombolni a kockás ingemet, majd óvatosan levette rólam.

Én először finoman átkaroltam a nyakát, majd megcsókoltam. A forró csókok közben levettem róla a pólóját. Ő erre válaszként elkezdte csókolni a nyakamat. De még hogy! Istenem! Éreztem,hogy a csókjai perzselik a bőrömet és teljesen elvesztem az uralmat magam felett.

A nadrágunktól is sikerült könnyen megszabadulnunk. Zayn a már jól megszokott módon lefektetett az ágyra, majd utána megszabadított a többi holmimtól. Én ugyanígy tettem vele.

Elkezdett forrón magához ölelni, majd csókolni. Minden egyes csókját éreztem magamon, de úgy,mintha a fagyos tél átment volna forró nyárrá. A csókcsatánk egyre hevesebb, vadabb lett.

Én már készen voltam a dologra, de Zayn megálljt parancsolt.

- Ne siess annyira. Minden percét ki akarom élvezni. Zayn bácsi nem siet sehová.

- Már megint az a Zayn bácsi. –sóhajtoztam

Zayn tényleg nem sietett sehová. Mindent lassan és nyugodtan csinált. Eddig a percig. Már ő sem bírta tovább, eluralkodott rajta a vágy. Ahogy rajtam is. Végre megtörtént aminek meg kellett történnie. Ismételten. De most nem zavart meg minket senki. Csak mi ketten voltunk és csak egymásra figyeltünk. Az egész éjjelt együtt töltöttük, kettesben.

A Nap felkelt. De valahogyan most teljesen máshogy. Fényesebb és forróbb volt. Szikrázó sugarai pedig Zayn arcát világították be. Teljesen beteltem ezzel a szép látvánnyal. Egész idő alatt Őt figyeltem. Még alvás közben is mosolyog. Gondolom valami jót, szépet álmodik. Jaj és azok a szempillák! Azokért érdemes élni. Egész végig mohón bámultam Őt, míg fel nem kelt.

- Jó reggelt te vadmacska! –nyöszörgött halkan, majd nyújtózott egyet. Tudtam mire érti...

- Jó reggelt szerelmem! –viszonoztam a szívhez szóló köszöntést.

- Jól aludtál? –nevetett

- Nem, ugyanis el voltam foglalva valakivel. De azt nem árulom el hogy kivel. –pimaszkodtam kicsit, majd közel hajoltam hozzá és egy gyengéd puszit adtam az ajkára.

- Olyan édes vagy! –mondta őszinte és aranyos mosollyal az arcán.

Egy huncut mosollyal ajándékoztam meg, majd közel hajoltam hozzá és a fülébe súgtam:

- Jó volt veled.  –Ő erre elmosolyodott, majd visszasúgta:

- Nem csak rajtam múlott. –most meg én kezdtem el mosolyogni.

- Nem akarom elrontani az örömödet, de szerintem vissza kéne mennünk a másik nyaralóba, amíg a többiek alszanak.

- Ez igaz.

Fel szerettem volna kelni, de Zayn visszahúzott.

- Csak még 5 percet. –rám nézett a Zaynes nézésével.

- Inkább tízet. – visszabújtam a paplan alá Zayn mellé. Egyből magához húzott és elkezdett csókolni, na meg miegymás…

10 perc után már beláttuk,hogy tényleg fel kell kelnünk. Mind a kettőnknek nehezére esett, de muszáj volt.

Gyorsan felkaptam a ruháimat, Zayn is. Kiléptünk a nyaraló ajtaján, majd Zayn bezárta azt.

Szerencsére már nem esett az eső. Sőt, kifejezetten meleg volt. Jellemző. Pont az nap van felmelegedés,amikor megyünk haza.

Visszasétáltunk a táborhelyünkre, majd megpróbáltam lassan, óvatosan kinyitni az ajtót. Ez sikerült is. Belestem,hogy fent vannak-e már, de senki, egy lélek sem tartózkodott a konyhában. Csend volt. Egyedül Liam horkolását hallottuk . Halkan felosontunk az emeletre, majd gyorsan levettük a ruhákat és hálóruhába bújtunk. Mind a ketten lefeküdtünk a hideg ágyunkba. Bezzeg az a másik nem volt ilyen hideg. De most már mindegy. Muszáj volt visszajönnünk, mert akkor nem lett volna értelme az egésznek, ha megtudják hol voltunk. Így legalább azt mondhatjuk hogy tűzifát szedtünk az erdőben és későn értünk haza,mikor már mindenki aludt. Csak egy volt a bibi. Nem szedtünk tűzifát. Ezt a gondot halkan megsúgtam Zaynnek, aki erre azt mondta,hogy Louis mindenről gondoskodott. Most már nyugodtan alhatok, mivel az egész éjjelt el szórakoztuk, nagyon álmos voltam. Ma meg túrázni megyünk, szóval kell az energia. Margóra mondom hogy Zayn az összes energiámat elvette az éjjel.

Nem aludhattunk 2 óránál többet, Harry mindenkit felébresztett. Először lement a konyhába, majd elkezdett a tányérokkal csörömpölni, de az még semmi. Bekapcsolta a rádiót. Teljesen véletlenül éppen a One Thing ment.

Plusz még rátett egy lapáttal, mert el is kezdte énekelni. Már mindenki fent volt. Niall lekiabált Harrynek:

- Haver! Te mi a jó fenét csinálsz odalent?

Harry nem szólt semmit, majd felhangosította a rádiót.

- Szerintem azt akarja hogy keljünk fel. –Danielle

- Nagyon úgy tűnik. –Zayn

Én csak csendben megbújtam az ágy rejtekében és az arcokat figyeltem. Vajon feltűnt egyáltalán valakinek hogy eltűntünk? Szerintem most kivételesen nem. Senki sem tett egy árva megjegyzést sem. Mindenki úgy tudja hogy fát szedtünk az erdőben. Remélem ez a titok titokban marad.

- Szerintem el kéne kezdenünk pakolni. Ma már úgy is megyünk haza. –Eleanor

- De előtte még túrázunk egyet. Most legalább bepótolhatjátok amit a múltkor elszalasztottatok. –Louis

- Igen, azt nagy kár volt kihagyni. –beszálltam az eszmecserébe

- Katy, te fent vagy? Azt hittem hogy alszol. –Liam

- Nem, nem alszom. Harry felkeltett. Ugyanúgy ahogy titeket is. –mondtam

- Na, lemegyek megnézem mit csinál ez az őrült. –Zayn

Zayn egy szál alsógatyában és egy trikóban (mert mindig ebben alszik ) lesétált a lépcsőn.

- Ideje felkelni! –Louis

Louis végszavára mindenki kipattant az ágyból és elkezdtünk pakolni. Louis odajött hozzám, de úgy hogy ne legyen feltűnő, majd halkan suttogott valamit a fülembe:

- Kihasználtátok a nyaraló lehetőségeit? –Louis

- Igen, és köszi szépen. Egy Isten vagy. –mondtam örömmel Louisnak.

- Nem kell mondanod. Tudom én azt magamtól is. –nevetett

- De ugye ne mondod el senkinek? –kérdeztem tőle

- Megesküdtem rá és amire és megesküszöm, az úgy van.

- Oké. Akkor még egyszer köszi. Angyal vagy. –dicsértem ismételten őt

- Most már angyal vagyok? Nem volt elég az Isten? –viccelődött.

- De, az is elég volt. –nevettem

Lementem a földszintre, ahol Harry és Zayn pizsamában, egy kiflit és egy kenősajtot szorongatva ültek az ablakban.

- Hát ti meg mit csináltok? –kérdeztem

- Eszünk. –mondta Harry teli szájjal. Legalább is azt hiszem hogy ezt mondta.

- Az ablakban?

- Kell a friss levegő. Londonban nincs ilyen jó levegő. –Zayn magyarázott a kiflijével mutogatva kifelé az ablakon.

Megráztam a fejem, majd tovább álltam. Immáron felöltözve, nekiálltam a konyhának. Mivel ma még túrázni megyünk, nem szeretném ha a hosszú út után kéne összepakolnunk. Inkább előbb mint később.

Körülbelül fél óra alatt összepakoltunk és kitakarítottunk egymás után. Harry és Zayn még mindig a kiflijükkel voltak elfoglalva és még mindig ugyanott ültek. Már nem tudom hányadik adagot eszik, de nem kettő volt az biztos.

- Uraim esetleg nem akarnának felöltözni? Nemsokára indulnánk! –Eleanor vicceskedett a srácokkal.

- De, de igen. Máris megyünk. Ugye Sir Harold? –Zayn humorizált arisztokrata módon Harryvel.

- Igen Lord Zayner. Ahogy mondja. –Harry most úgy kezdte el enni a kiflit,hogy a kisujját a magasba nyújtotta. Mint valami igazi Úriember.

- Dilisek vagytok! –Danielle odajött véleményt nyilvánítani.

Egyébként meg igaza volt. Tényleg dilisek. 2 alsógatyás arisztokrata ül az ablakban, kiflit majszolva kenősajttal.

- Indulnunk kéne! –odaslattyogtam a 2 sráchoz.

- Szerintem is. –Zayn

- Akkor? Én öltöztesselek fel?

- Nem bánnám. –mosolygott mint a vadalma és közben rám nézett azzal a huncut mosolyával.

- Csak vicceltem. –észhez térítettem az elszállt jómadarat.

- Harry! Ne már megetted a kiflidet? –mutattam a fél kiflire Hazza kezében.

- Mindjárt. –nyugtatgatott Harry

- Ezt most direkt csináltátok? Mert akkor itt maradtok. Már mindenki kész van a túrára és már csak a csomagjainkért jövünk vissza. –kioktattam a két főurat

- Jól van. Akkor megyünk. Nem kell a hiszti. –Harry

- Na végre! –sikerült észhez térítenem a két srácok. Szerintem valami főúri udvarban képzelték magukat, ahol mi voltunk a szolgák. Valamilyen szinten ez igaz is volt, mert Zayn és Harry a kisujjukat sem mozdították. Na jó. Harry igen. Egyszer. Mi meg pakolásztunk és takarítottunk, míg ők nyugodtan majszolták a kiflijüket. Ezt még visszakapják, nem ússzák meg szárazon.

Immáron a két jómadár is felöltözött. Mindnyájan készen voltunk az utolsó túrára. Ez a nap egyben a nyári szünet utolsó napja is. Ki kell használni mindenféleképpen.

Louis volt a vezető. Ismét. Térképpel a kezében nekiálltunk az átszelni az erdőt. De most nem hagyom magam mindenféle baromságba belerángatni. Tanultam a dologból.

- Amúgy pontosan merre is megyünk? –Danielle kérdezte a főnök Louistól.

- Hát erre, ahol az ösvény van. –magyarázta Lou a térképen.

- Úgy érted még sosem jártál erre? –kérdeztem idegesen

- Ezen a részen még nem. De hát egyszer mindent fel kell deríteni nem? –Louis bevágott egy ártatlan vigyort.

- Ebből jó nem fog kisülni. –motyogtam az orrom alatt.

- Ne félj, ha valami történik majd megvédelek. –mondta Zayn nevetve.

- Nagyon vicces. –vágtam vissza.

- Megkerüljük a hegyet. –mondta Louis, majd a térképére nézett.

- A hegyet? Látsz itt valahol hegyet? –Liam

- Én sem látok. Sőt, ezt még dombnak sem mondhatnánk. –Niall

- Akkor mi ez? –Danielle

- És hol vagyunk? –Eleanor

- Oó. –mondta Louis mély hanglejtéssel.

Ebben az Oó-ban sok jót nem sejtek. Tudtam hogy valami baj lesz, éreztem.

- Mi a baj? –Zayn

- Azt hiszem rossz térképet hoztam. –mondta Louis és egy sajnálkozó mosolyt villantott.

- Mi? Rossz térképet hoztál? Az meg hogy lehet? –idegeskedett Eleanor

- Hát úgy hogy rossz térképet hoztam. –Louis

- Akkor vissza kéne menni a másikért. –Liam

- De hol van az a vissza? –Liam

- te jó Ég! Azt sem tudjuk hol vagyunk. Gondolom senki sem figyelte az utat. –mondtam idegesen.

- Szerintem arra. –miközben Zayn a jobb oldalra mutatott, addig Niall a bal irányba. De egyszerre. Félelmetes…

- Oké. Szóval kijelenthetem hogy eltévedtünk? –kérdeztem még idegesebben.

- Ki. –Louis meg csak lazán vette a dolgot.

- Ugye most csak viccelsz? –Eleanor

- Sajnos nem. Tényleg rossz térképet hoztam és tényleg nem jártam még ezen az erdőrészen. –Louis

- Remek. Akkor most merre? –Zayn

- Fogalmam sincs. –feleltem vissza.

Ez nagyon jó. Louis rossz térképet hozott, majd olyan erdőrészen tévedtünk el,ahol még sosem járt senki. Sőt, még a haza utat sem tudja senki. Na most mi lesz? Nem akarok Indiana Jones-osdit játszani a nyári szünet utolsó napján…

Mindenki felvette a gondolkodó pózt és megpróbáljuk kitalálni hogy most még is mi a jó fenét fogunk csinálni.

Első díjam:))

1, Tedd ki a képet !                                        Kitettem:D                                                  

2, Köszönd meg attól, akitől kaptad!               Köszönöm szépen Petrának :D      

3, Írj 10 dolgot magadról!                                Ez is meglett :))

1. A kedvenc 1D tagom Zayn 

2. Imádom az olasz kajákat

3. Kedvenc színészeim: Will Smith, Eddie Murphy, Martin Lawrence, Adam Sandler

4. Kiskoromban elég csendes voltam. 

5. A srácok neve közül Zayné maradt meg bennem legelőször.

6. Sosem ettem meg a csoki fagyit. Vanília párti vagyok

7. Van egy Harry Potter jel a homlokomon(szerencsére elég pici és a hajam eltakarja), egyszer kiskoromban lefejeltem az ablakot.

8. Utálom Justin Biebert

9. Focimániás vagyok, imádom nézni, csinálni, beszélni róla

10. Titkon remélem,hogy Zayn Malik egyszer feleségül vesz :))

                           

4, Küldd tovább a díjat !                                                   

http://my-story-my-imagination-of.blogspot.sk/    --->  Lia Wish

http://elfelejthetetlen-fiction.blogspot.hu/               --->  Mini

http://onedirection1d-blogerina23.blogspot.sk/   --->   Blogerina23

http://happinesswith1d.blogspot.sk/                      --->  Anna.*

http://1dand5stories.blogspot.hu/                          ---> 1D idiots:D