Part 30

Mindenki Harryre figyelt. Úgy ültünk ott körben, mint a kisgyerekek az oviban. Vártuk az óvónéni vagy az óvóbácsi ötletét.

- Nem lenne jó,hogy ha… -Harry nem tudta befejezni a mondatát, mert Louis közbevágott.

- Nem lenne jó, hogy ha elmennénk aludni? Holnap nagy túrát terveztem. Jó lenne mindenki kipihent lenne addigra. –mondta Lou

- Én azt akartam mondani hogy bújócskázzunk! –Harry bedobta a durcit, mivel nem az ő ötlete lett elfogadva.

- Harry! Azt hittem valami értelmesebbel állsz elő. –Danielle

- Harrynek ez az értelmes. –Liam

- Szerintem én elteszem magam holnapra. Louisnak igaza van. –Danielle

- Szerintem is jó ötlet. Eléggé kifárasztott a mai fürdőzés. –Niall

- Na látjátok! Én kellettem ide. –mondta Louis önelégült arckifejezéssel

- Ha már mindenki aludni megy akkor már én sem maradjak ki a sorból. –mondtam

- Igen, majd nemsokára megyünk aludni. –Zayn oldalba bökött, de úgy,hogy a többiek ne lássák.

- Mi az? –kérdeztem halkan

- Majd elmondom. –Zayn halk hanglejtéssel válaszolt.

Zayn titokzatossága kíváncsivá lett. Vajon mit akarhat mondani?

Én ott ültem egymagam a kanapén, míg a többiek megvitatták,hogy ki megy zuhanyozni először. Louis a fejével az ajtó felé mutatott, jelezve Zaynnek,hogy négyszemközt szeretne beszélni vele. Vajon miről beszélgethetnek? Már furdalta az oldalam a kíváncsiság.

Egyszer csak mind a ketten bejöttek az ajtón. Mivel már mindenki felment az emeletre, csak magányosan üldögéltem. Louis rám nézett,majd Zaynre. Nem szólt semmit, csak csendesen felment az emeletre a többiekhez.

- Mi az, nem megyünk aludni? –kérdeztem

- Mi nem. Más programunk van. –mondta Zayn huncut mosollyal.

- És mégis mi?

- Titok.

- Ne kínozz! Tudod milyen kíváncsi vagyok!

- Majd megtudsz mindent a maga idejében. Szerintem öltözz fel.

- Minek öltözzek fel?

- Ne kérdezd, csak csináld.

- Igenis Kapitány!

Fogalmam sem volt hogy ezek már megint min törték a fejüket. Na mindegy. Azt csináltam amit Zayn mondott.

- Ne szóljunk a többieknek hogy elmegyünk?

- Nem szükséges. Lou majd szól nekik.

- Oké. Te tudod.

Zayn felvette a kabátját, majd én is ugyanezt tettem. Kiléptünk az ajtón a korom fekete sötétségbe.

- Most már elárulod hogy hova megyünk? –kíváncsiskodtam

- Az legyen meglepetés. –válaszolt vissza.

Nem kérdezősködtem tovább, csak mentem utána.

Mentünk, mendegéltünk, míg egy kis házhoz nem értünk.

- Itt vagyunk. –mutatott a házra

- Itt? Mégis hol? –értetlenkedtem

- Ez Louis privát nyaralója.

- Értem, de miért jöttünk ide? –még mindig nem értettem a dolgot.

- Louis ide szokott jönni „pihengetni” Eleanorral. Most már érted?

- Eleanor ezt bezzeg nem mondta el. A kis hamis.

- Ide szoktak jönni. Itt bújnak el a világ elől…és…Louis odaadta a kulcsokat.

- Mi? Hogy? Odaadta?

- Igen ,úgy ahogy mondom. De ne félj. Louis megesküdött hogy nem mondja el senkinek hogy vagyunk. A többiek úgy tudják,hogy mentünk tűzifát szedni az erdőbe.

- Remélem Lou igazat mond.

- Most az egyszer megesküdött.

- És egyébként miért hoztál ide? –persze már amikor ideértünk tudtam,hogy mi a terve Zaynnek, csak szerettem volna az ő szájából hallani.

- Azért hoztalak ide,hogy ne zavarjanak meg minket semmiben.

- Ó, és miben zavartak meg minket? –pimaszkodtam Zaynnel.

- Ha bemegyünk, megmondom.

Bementünk Louis nyaralójába. Kb. ugyanúgy volt minden berendezve,mint a másikban. Levettem a kabátomat és felmentem az emeletre.

Az emeleten nem matracok voltak,hanem egy hatalmas franciaágy. Ejnye Louis. Gondoltam magamban. Amúgy ezt bezzeg nem mondta el Eleanor. Na de majd én kifaggatom őt rendesen, ugyanúgy ahogy ő tette velem.

Pár perc múlva Zayn is megérkezett. Ő is meglepődött a hatalmas ágyon.

- Louis, Louis. Ezt nem gondoltam volna róla hogy ekkora Casa Nova. –Zayn

- Hát én sem.

Éreztem,hogy Zayn egyre közelít felém. Egyre közelebb és közelebb jött hozzám, mígnem már szorosan álltunk egymás mellett.

- Na nézzük csak azt a huncut inget. –Zayn elkezdte lassan kigombolni a kockás ingemet, majd óvatosan levette rólam.

Én először finoman átkaroltam a nyakát, majd megcsókoltam. A forró csókok közben levettem róla a pólóját. Ő erre válaszként elkezdte csókolni a nyakamat. De még hogy! Istenem! Éreztem,hogy a csókjai perzselik a bőrömet és teljesen elvesztem az uralmat magam felett.

A nadrágunktól is sikerült könnyen megszabadulnunk. Zayn a már jól megszokott módon lefektetett az ágyra, majd utána megszabadított a többi holmimtól. Én ugyanígy tettem vele.

Elkezdett forrón magához ölelni, majd csókolni. Minden egyes csókját éreztem magamon, de úgy,mintha a fagyos tél átment volna forró nyárrá. A csókcsatánk egyre hevesebb, vadabb lett.

Én már készen voltam a dologra, de Zayn megálljt parancsolt.

- Ne siess annyira. Minden percét ki akarom élvezni. Zayn bácsi nem siet sehová.

- Már megint az a Zayn bácsi. –sóhajtoztam

Zayn tényleg nem sietett sehová. Mindent lassan és nyugodtan csinált. Eddig a percig. Már ő sem bírta tovább, eluralkodott rajta a vágy. Ahogy rajtam is. Végre megtörtént aminek meg kellett történnie. Ismételten. De most nem zavart meg minket senki. Csak mi ketten voltunk és csak egymásra figyeltünk. Az egész éjjelt együtt töltöttük, kettesben.

A Nap felkelt. De valahogyan most teljesen máshogy. Fényesebb és forróbb volt. Szikrázó sugarai pedig Zayn arcát világították be. Teljesen beteltem ezzel a szép látvánnyal. Egész idő alatt Őt figyeltem. Még alvás közben is mosolyog. Gondolom valami jót, szépet álmodik. Jaj és azok a szempillák! Azokért érdemes élni. Egész végig mohón bámultam Őt, míg fel nem kelt.

- Jó reggelt te vadmacska! –nyöszörgött halkan, majd nyújtózott egyet. Tudtam mire érti...

- Jó reggelt szerelmem! –viszonoztam a szívhez szóló köszöntést.

- Jól aludtál? –nevetett

- Nem, ugyanis el voltam foglalva valakivel. De azt nem árulom el hogy kivel. –pimaszkodtam kicsit, majd közel hajoltam hozzá és egy gyengéd puszit adtam az ajkára.

- Olyan édes vagy! –mondta őszinte és aranyos mosollyal az arcán.

Egy huncut mosollyal ajándékoztam meg, majd közel hajoltam hozzá és a fülébe súgtam:

- Jó volt veled.  –Ő erre elmosolyodott, majd visszasúgta:

- Nem csak rajtam múlott. –most meg én kezdtem el mosolyogni.

- Nem akarom elrontani az örömödet, de szerintem vissza kéne mennünk a másik nyaralóba, amíg a többiek alszanak.

- Ez igaz.

Fel szerettem volna kelni, de Zayn visszahúzott.

- Csak még 5 percet. –rám nézett a Zaynes nézésével.

- Inkább tízet. – visszabújtam a paplan alá Zayn mellé. Egyből magához húzott és elkezdett csókolni, na meg miegymás…

10 perc után már beláttuk,hogy tényleg fel kell kelnünk. Mind a kettőnknek nehezére esett, de muszáj volt.

Gyorsan felkaptam a ruháimat, Zayn is. Kiléptünk a nyaraló ajtaján, majd Zayn bezárta azt.

Szerencsére már nem esett az eső. Sőt, kifejezetten meleg volt. Jellemző. Pont az nap van felmelegedés,amikor megyünk haza.

Visszasétáltunk a táborhelyünkre, majd megpróbáltam lassan, óvatosan kinyitni az ajtót. Ez sikerült is. Belestem,hogy fent vannak-e már, de senki, egy lélek sem tartózkodott a konyhában. Csend volt. Egyedül Liam horkolását hallottuk . Halkan felosontunk az emeletre, majd gyorsan levettük a ruhákat és hálóruhába bújtunk. Mind a ketten lefeküdtünk a hideg ágyunkba. Bezzeg az a másik nem volt ilyen hideg. De most már mindegy. Muszáj volt visszajönnünk, mert akkor nem lett volna értelme az egésznek, ha megtudják hol voltunk. Így legalább azt mondhatjuk hogy tűzifát szedtünk az erdőben és későn értünk haza,mikor már mindenki aludt. Csak egy volt a bibi. Nem szedtünk tűzifát. Ezt a gondot halkan megsúgtam Zaynnek, aki erre azt mondta,hogy Louis mindenről gondoskodott. Most már nyugodtan alhatok, mivel az egész éjjelt el szórakoztuk, nagyon álmos voltam. Ma meg túrázni megyünk, szóval kell az energia. Margóra mondom hogy Zayn az összes energiámat elvette az éjjel.

Nem aludhattunk 2 óránál többet, Harry mindenkit felébresztett. Először lement a konyhába, majd elkezdett a tányérokkal csörömpölni, de az még semmi. Bekapcsolta a rádiót. Teljesen véletlenül éppen a One Thing ment.

Plusz még rátett egy lapáttal, mert el is kezdte énekelni. Már mindenki fent volt. Niall lekiabált Harrynek:

- Haver! Te mi a jó fenét csinálsz odalent?

Harry nem szólt semmit, majd felhangosította a rádiót.

- Szerintem azt akarja hogy keljünk fel. –Danielle

- Nagyon úgy tűnik. –Zayn

Én csak csendben megbújtam az ágy rejtekében és az arcokat figyeltem. Vajon feltűnt egyáltalán valakinek hogy eltűntünk? Szerintem most kivételesen nem. Senki sem tett egy árva megjegyzést sem. Mindenki úgy tudja hogy fát szedtünk az erdőben. Remélem ez a titok titokban marad.

- Szerintem el kéne kezdenünk pakolni. Ma már úgy is megyünk haza. –Eleanor

- De előtte még túrázunk egyet. Most legalább bepótolhatjátok amit a múltkor elszalasztottatok. –Louis

- Igen, azt nagy kár volt kihagyni. –beszálltam az eszmecserébe

- Katy, te fent vagy? Azt hittem hogy alszol. –Liam

- Nem, nem alszom. Harry felkeltett. Ugyanúgy ahogy titeket is. –mondtam

- Na, lemegyek megnézem mit csinál ez az őrült. –Zayn

Zayn egy szál alsógatyában és egy trikóban (mert mindig ebben alszik ) lesétált a lépcsőn.

- Ideje felkelni! –Louis

Louis végszavára mindenki kipattant az ágyból és elkezdtünk pakolni. Louis odajött hozzám, de úgy hogy ne legyen feltűnő, majd halkan suttogott valamit a fülembe:

- Kihasználtátok a nyaraló lehetőségeit? –Louis

- Igen, és köszi szépen. Egy Isten vagy. –mondtam örömmel Louisnak.

- Nem kell mondanod. Tudom én azt magamtól is. –nevetett

- De ugye ne mondod el senkinek? –kérdeztem tőle

- Megesküdtem rá és amire és megesküszöm, az úgy van.

- Oké. Akkor még egyszer köszi. Angyal vagy. –dicsértem ismételten őt

- Most már angyal vagyok? Nem volt elég az Isten? –viccelődött.

- De, az is elég volt. –nevettem

Lementem a földszintre, ahol Harry és Zayn pizsamában, egy kiflit és egy kenősajtot szorongatva ültek az ablakban.

- Hát ti meg mit csináltok? –kérdeztem

- Eszünk. –mondta Harry teli szájjal. Legalább is azt hiszem hogy ezt mondta.

- Az ablakban?

- Kell a friss levegő. Londonban nincs ilyen jó levegő. –Zayn magyarázott a kiflijével mutogatva kifelé az ablakon.

Megráztam a fejem, majd tovább álltam. Immáron felöltözve, nekiálltam a konyhának. Mivel ma még túrázni megyünk, nem szeretném ha a hosszú út után kéne összepakolnunk. Inkább előbb mint később.

Körülbelül fél óra alatt összepakoltunk és kitakarítottunk egymás után. Harry és Zayn még mindig a kiflijükkel voltak elfoglalva és még mindig ugyanott ültek. Már nem tudom hányadik adagot eszik, de nem kettő volt az biztos.

- Uraim esetleg nem akarnának felöltözni? Nemsokára indulnánk! –Eleanor vicceskedett a srácokkal.

- De, de igen. Máris megyünk. Ugye Sir Harold? –Zayn humorizált arisztokrata módon Harryvel.

- Igen Lord Zayner. Ahogy mondja. –Harry most úgy kezdte el enni a kiflit,hogy a kisujját a magasba nyújtotta. Mint valami igazi Úriember.

- Dilisek vagytok! –Danielle odajött véleményt nyilvánítani.

Egyébként meg igaza volt. Tényleg dilisek. 2 alsógatyás arisztokrata ül az ablakban, kiflit majszolva kenősajttal.

- Indulnunk kéne! –odaslattyogtam a 2 sráchoz.

- Szerintem is. –Zayn

- Akkor? Én öltöztesselek fel?

- Nem bánnám. –mosolygott mint a vadalma és közben rám nézett azzal a huncut mosolyával.

- Csak vicceltem. –észhez térítettem az elszállt jómadarat.

- Harry! Ne már megetted a kiflidet? –mutattam a fél kiflire Hazza kezében.

- Mindjárt. –nyugtatgatott Harry

- Ezt most direkt csináltátok? Mert akkor itt maradtok. Már mindenki kész van a túrára és már csak a csomagjainkért jövünk vissza. –kioktattam a két főurat

- Jól van. Akkor megyünk. Nem kell a hiszti. –Harry

- Na végre! –sikerült észhez térítenem a két srácok. Szerintem valami főúri udvarban képzelték magukat, ahol mi voltunk a szolgák. Valamilyen szinten ez igaz is volt, mert Zayn és Harry a kisujjukat sem mozdították. Na jó. Harry igen. Egyszer. Mi meg pakolásztunk és takarítottunk, míg ők nyugodtan majszolták a kiflijüket. Ezt még visszakapják, nem ússzák meg szárazon.

Immáron a két jómadár is felöltözött. Mindnyájan készen voltunk az utolsó túrára. Ez a nap egyben a nyári szünet utolsó napja is. Ki kell használni mindenféleképpen.

Louis volt a vezető. Ismét. Térképpel a kezében nekiálltunk az átszelni az erdőt. De most nem hagyom magam mindenféle baromságba belerángatni. Tanultam a dologból.

- Amúgy pontosan merre is megyünk? –Danielle kérdezte a főnök Louistól.

- Hát erre, ahol az ösvény van. –magyarázta Lou a térképen.

- Úgy érted még sosem jártál erre? –kérdeztem idegesen

- Ezen a részen még nem. De hát egyszer mindent fel kell deríteni nem? –Louis bevágott egy ártatlan vigyort.

- Ebből jó nem fog kisülni. –motyogtam az orrom alatt.

- Ne félj, ha valami történik majd megvédelek. –mondta Zayn nevetve.

- Nagyon vicces. –vágtam vissza.

- Megkerüljük a hegyet. –mondta Louis, majd a térképére nézett.

- A hegyet? Látsz itt valahol hegyet? –Liam

- Én sem látok. Sőt, ezt még dombnak sem mondhatnánk. –Niall

- Akkor mi ez? –Danielle

- És hol vagyunk? –Eleanor

- Oó. –mondta Louis mély hanglejtéssel.

Ebben az Oó-ban sok jót nem sejtek. Tudtam hogy valami baj lesz, éreztem.

- Mi a baj? –Zayn

- Azt hiszem rossz térképet hoztam. –mondta Louis és egy sajnálkozó mosolyt villantott.

- Mi? Rossz térképet hoztál? Az meg hogy lehet? –idegeskedett Eleanor

- Hát úgy hogy rossz térképet hoztam. –Louis

- Akkor vissza kéne menni a másikért. –Liam

- De hol van az a vissza? –Liam

- te jó Ég! Azt sem tudjuk hol vagyunk. Gondolom senki sem figyelte az utat. –mondtam idegesen.

- Szerintem arra. –miközben Zayn a jobb oldalra mutatott, addig Niall a bal irányba. De egyszerre. Félelmetes…

- Oké. Szóval kijelenthetem hogy eltévedtünk? –kérdeztem még idegesebben.

- Ki. –Louis meg csak lazán vette a dolgot.

- Ugye most csak viccelsz? –Eleanor

- Sajnos nem. Tényleg rossz térképet hoztam és tényleg nem jártam még ezen az erdőrészen. –Louis

- Remek. Akkor most merre? –Zayn

- Fogalmam sincs. –feleltem vissza.

Ez nagyon jó. Louis rossz térképet hozott, majd olyan erdőrészen tévedtünk el,ahol még sosem járt senki. Sőt, még a haza utat sem tudja senki. Na most mi lesz? Nem akarok Indiana Jones-osdit játszani a nyári szünet utolsó napján…

Mindenki felvette a gondolkodó pózt és megpróbáljuk kitalálni hogy most még is mi a jó fenét fogunk csinálni.